quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2021. 07. 30. péntek
  -  Judit, Xénia
Promenad.hu archívum

Szegénységi bizonyítvány a sorozatos baloldali vereség

2020. július 13.

Az ellenzéki pártok egy évtizede tartó, permanens politikai sikertelensége egyfelől szétesett világképükre, választási és kormányzati stratégiájuk hiányára, másrészt arra vezethető vissza, hogy képtelenek válaszokat adni a Nemzeti Együttműködés Rendszerére és egységes jövőképet kínálni a választóknak – olvasható a XXI. Század Intézet elemzésében.

Galló Béla az Orbán-kormányzat elmúlt tíz évét értékelő, baloldalhoz közel álló intézetek által készített elemzést vizsgálta abból a szempontból is, hogy vajon mennyire felel meg politikai rendeltetésének, azaz az ellenzéki erők ösztönzésének.

A Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung közös kutatásának célja az volt, hogy a politikusok értékelésén túllépve feltárja, mit gondol a magyar társadalom az Orbán-kormány elmúlt tíz évéről. A szép kiállítású, de helyesírási hibáktól sem mentes kiadvány elején azonban rögtön azt olvashatjuk: „nincsen olyan aspektusa a politikának, a gazdaságnak és a társadalmi viszonyoknak, amelyen ne hagytak volna nyomott (sic!) a miniszterelnök […] által kívánatosnak tartott intézkedések”. Galló Béla szerint egyrészt ehhez hasonló kijelentést tenni nem szociológusok, nem politológusok, s főleg nem közvélemény-kutatók feladata, emellett az olvasó nem szabadulhat attól a gondolattól, hogy a „hejesírás” hiányának problémája nem egyszerű nyelvhelyességi, hanem ennek horizontján jóval túlmutató intellektuális probléma az ellenzék (és ezek szerint nem csak politikusaik) körében.

Az elemző emellett rámutat: a tudományos igény politikai funkcióval is társul, hiszen a Policy Solutions és a Friedrich-Ebert-Stiftung szóban forgó közös kiadványa – hátterében a Závecz Re­search Intézet közvélemény-kutatási adataival –, nyilvánvalóan kurrens ellenzéki látleletet nyújt. Az elmúlt három országgyűlési választás és a három alkalommal is kétharmados parlamenti vereség egyértelmű szegénységi bizonyítvány az ellenzék számára – mutat rá Galló Béla, hozzátéve: ördögfestés helyett éppen ideje lenne (és lett volna) némi önkritikának, mert ennek elmulasztása – miként a vizsgált tíz év is bizonyítja – egyben mindig a következő vereség megalapozása is.

Kellő politikai önkritika hiányában – noha az ellenzék potenciális szavazóbázisa számszerűen jelentős –, politikai megformáltsága, hatóereje makacsul jelentéktelen: őszi helyi ­sikereik nagyrészt a kormányoldal hibáiból, kampánymulasztásaiból következtek, semmint az aktuális ellenzéki összetapadás valós alternatívaképző erejéből. Ennek mind ellenzéki túlértékelése, mind kormányoldali leértékelése indokolatlan, ugyanakkor szakmai tévedés, puszta jóslás volna a 2022-es parlamenti voksolás kimenetelét mindebből előre jelezni.

Csakúgy, mint az őszi eredmény, a pandémia is erősíti a kormányváltó reményeket – mutat rá a XXI. Század Intézet főmunkatársa. Jól illeszthető ahhoz a „jobb híján” stratégiához, amely – ellensúlyozva az ellenzék belső gyengeségeit – eleve külső nyomásoktól, főleg az EU föderalista főáramának fokozódó politikai támadásaitól, és/vagy immár a járvány okozta gazdasági-társadalmi nehézségektől reméli a váltás lehetőségét.

A Policy Solutions elemzése a kormánypártok sikereit kizárólag a sikerpropagandának tulajdonítja, Galló Béla szerint azonban ha egy kormány a társadalom által legfontosabbnak minősített intézkedéseivel ilyen mértékben célba talál, akkor azon az ellenzéknek sem ártana elgondolkodnia. Emellett az írás fő politikai – egyértelműen liberális – üzenete, az úgynevezett „demokráciahiány”. A Momentum, a DK és az MSZP, illetőleg a hozzájuk terepszínűen idomuló Jobbik közönsége elsöprő többségben félti a kormányoldaltól a demokráciát, ami szerves stratégiai összhangban van azzal, hogy az Orbán-kormány elleni vádakban az EU neoliberális főáramának is ez a központi eleme.

A XXI. Század Intézet főmunkatársa kijelenti: a Policy Solutions elemzése csak a szokásos liberális „antidemokratikus” szörnyülködéseket próbálja számszerűsíteni. Az összegzés szerint „rosszabb, sőt egyre rosszabb a helyzet”, de Orbán még mindig fogja a kormányrudat. Miért? Mert „ördögi”, habár – miként „tudományosan” leszögezik – „a többség szemében mégis sebezhető”. De mitől foghatja még mindig azt a kormányrudat? Hát, mert ördögien autokratikus, antidemokratikus, sőt diktátori… Ezt a logikát azonban eddig is ismertük – jegyzi meg Galló Béla, némi cinizmussal.

Forrás: magyarnemzet.hu