A Csanád név felvételével történelmi jóvátételt teszünk

Száz éve Trianon megcsonkította, majd hetven éve a tanácsrendszer megszüntette Csanád megyét. Június 4-én, csütörtöktől azonban a név ismét visszakerül a térképre, ugyanis Csongrád megye Csongrád-Csanáddá módosul. A Rádió 7 szerdai vendége ennek kapcsán Marjanucz László történész volt.

– Csongrád és Csanád vármegye a honfoglalás és az államalapítás után keletkeztek, valamint egészen 1950-ig, azaz ezer évig a tanácsrendszer megalakulásáig önálló törvényhatóságként működtek. 1920. június 4-én a trianoni békeszerződés azonban Csanádot megcsonkította, majd 1950-ben a kommunista eszme teljesen megszüntette – ismertette a Közös Nevező elején Marjanucz László.

Kifejtette, utóbbi oka az volt, hogy a tanácsrendszer a szovjet minta alapján egységesen, a központi kormányakaratot szerette volna mindenhol érvényesíteni, ezért az ezeréves, megyékre épülő közigazgatásunk megsemmisítésére törekedtek. Ennek esett áldozatául Csanád megye, ami névleg akkor teljesen eltűnt: a nagyobb része Csongrádhoz, a kisebb Békéshez került.

A műsorban arról is szó esett, miért Magyarországot büntette leginkább a trianoni békediktátum. Marjanucz László elmondta, a döntés két alapelvre épült. Az egyik, hogy úgy vélték, Magyarország robbantotta ki az első világháborút, és a vesztesek a felelősek az összes vérontásért. A másik, hogy az Antanthoz csatlakozó környező országok, azaz Románia, Szerbia és Csehország területi igényeit csak úgy tudták kielégíteni a nagyobb hatalmak, hogy azokat Magyarországtól vették el.

A történész szerint azzal, hogy csütörtöktől a magyar történelem ezeréves szereplőjeként Csanád újra visszakerül megyenévként a térképre, azzal egyértelműen történelmi jóvátételt teszünk. – Ez egy gesztus Csanád, a csanádi identitás iránt – tette hozzá.

A Csongrád-Csanád megye elnevezést még 2017-ben, Lázár János miniszter javaslatára fogadta el egyhangúlag az Országgyűlés. A parlament akkor úgy szavazott: Trianon századik évfordulóján, 2020. június 4-én lépjen életbe az új név.