Újabb emberfeletti expedícióra készül Rakonczay Gábor

Rakonczay Gábor kétszer átevezte, négyszer átvitorlázta az Atlanti-óceánt, 28 nap alatt kelet–nyugati irányban átszelte Grönlandot és első magyarként elérte a Déli-sarkot. Január 23-án indult útnak a Kanári-szigetekről, hogy mintegy két hónap alatt átszelje az Atlanti-óceánt saját tervezésű SUP-jával. A harmadik nap azonban megsérült a hajó tőkesúlya, ezért a sportoló saját biztonsága érdekében úgy döntött, hogy 160 megtett kilométer után visszafordul – adta hírül a Rakonczay Expedíciók Facebookon oldalán pár hete.

Arra a kérdésre, hogy kudarcként éli-e meg a történteket, úgy felelt, még nagyon friss az élmény, kavarognak benne az érzelmek, de úgy gondolja, hogy jó döntést hozott.

„Már a második nap éreztem, hogy ez nemcsak egy út lesz, hanem a nagybetűs út” – mondta a sportoló.

Miután a tőkesúlyt sérülés érte, már érezte, hogy gond van, mert rengeteg víz szivárgott a hajóba.

„Racionálisan meggondolva a tőkesúlyt pár napon belül elvesztettem volna, és onnan nem mentett volna ki senki, vagy csak olyan áron, hogy a hajót ott kell hagyni” – mondta a hirado.hu-nak.

Az öt méter hosszú, másfél méter széles, saját tervezésű hajója rendelkezik minden technikai eszközzel, ami baj esetén segíthet, de még így is több napba telhet, mire eljut hozzá a segítség.

Felmerült az a lehetőség, hogy gyorsan kijavítsák a hibát, és két héttel később újra nekivágjon az 5200 kilométeres útnak, még abban az időszakban, amikor az óceán átszelését még javasolják. Ez az időszak novembertől februárig tart, amikor is a Karibi-térségben nem kell számolni hurrikánokkal. Végül Rakonczay csapata és a szponzorok is inkább a halasztás mellett döntöttek.

Ha már megtörtént ez a baleset, legalább az elején történt – mondta, hozzátéve, hogy kapott még 9-10 hónapot a felkészülésre. „Addig is beneveztem pár ultrafutó versenyre, hogy valamivel lekössem magam” –  fogalmazott.

„Elég hamar meghoztam a döntést, mintha erre is lett volna egy forgatókönyv. Ebben mázlim van, mert ha valaminek nagy tétje van, akkor nem esek pánikba, és gyorsan döntök, míg kis dolgokkal sokszor el tudok úszni” – mondta.

Rakonczay Gábor korábban kétszer is átszelte az Atlanti-óceánt. Először párjával, majd később egyedül is teljesítette a több mint ötezer kilométert. A nagy különbség akkor az volt, hogy az első alkalommal egy 9 méteres kabinos kenuval tette meg a távot, ami lehetőséget adott legalább néhány órányi alvásra, fedett biztonságos kabinban.

Arra korábban még nem volt példa, hogy valaki egy olyan vízi eszközön keljen át, amely teljesen fedetlen és nem biztosít semmilyen menedéket.

„Az Atlanti-óceán kenuval történő átszelése is elég bevállalós volt, de a mostani evezés egészen más. Itt minden egyes hullámmal együtt kell élni. Soha nem lehet passzív az ember, folyamatosan összpontosítani kell” – mondta, majd hozzátette, hogy pont ezért szeretné ezt az újabb extrém kihívást is teljesíteni.

Az út során az ember végig ki van téve a természeti erőknek, hullámoknak, szélnek.

Akár az étkezést, vagy a telefonálás időpontját is jól meg kell választani, figyelni kell a szélre és a hullámokra, mert a készülék könnyen a vízbe eshet.

Rakonczay szerint a 30-40 kilométeres óránkénti szél mellett a legdurvább az alvás hiánya volt. Kabin híján a fedélzeten ki volt alakítva egy mintegy tíz centiméteres mélyedés és ott aludt az első nap után, de oda folyamatosan felcsaptak a hullámok – mesélte. Az első nap több apró szakaszban tudott egy órát aludni, a pihenőidő másnapra másfél órára növekedett. Ennek oka, hogy az elején végig evezni kellett.

„Harmadik nap már három órát tudtam aludni” – emelte ki. Ezután jött rá, hogy előnyösebb, ha ülve, a hajó legmagasabb pontját, a konzolt átkarolva próbál pihenni, bár a hullámok oda is elértek, de így már kevesebb víz érte. Elmondta, hogy amikor alszik, a hajót a hullám sodorja előre, és a veszély fennáll, hogy felborul, mint ahogy az a 14 évvel korábbi kenus átkelésnél történt.

Arra a kérdésre, hogy hogyan érzékelte a hajója működését abban a pár napban, amit a vízen töltött, elmondta, hogy „sebességben, stabilitásban és irányíthatóságban jobb volt”, mint gondolta volna.

Az állva evezés is teljesen jól működött és a napi 80 kilométeres táv is teljesíthető. Rakonczay szerint az átkelés „megvalósítható, viszont jóval komolyabb, mint gondoltam”.

Az út költségeit illetően nem kívánt konkrét számokat közölni, viszont hozzátette, hogy a projekt költségvetése nemzetközi szinten is megállná a helyét.

A saját tervezésű hajó súlya 80 kilogramm, ami a technikai eszközökkel, élelmiszerrel és a vízzel együtt 250 kilogrammot nyomott. Összesen 80 napra elegendő élelmiszert vitt magával a magyar sportoló.

A fizikai felkészülést célzó kérdésre elmondta, hogy sokat fut és újabban a falmászást is gyakorolja. Kiemelte, hogy a tengeren és óceánon egészen más technika szükséges, mint síkvízen.

Az ott begyakorolt mozgássorozat a nyílt vízen nem sokat ér.

„Ha a Dunán lenne egy evezős verseny, akkor biztos, hogy utolsó lennék, de a nyíltvízi evezés egészen más, itt együtt kell mozogni a természettel, minden hullámot le kell reagálni” – húzta alá.

„Ha öt évvel ezelőtt valaki megkérdezi, hogy meg lehet-e csinálni ezt az utat, akkor azt teljesen kizártnak tartottam volna. Nagyjából két évvel ezelőtt kezdtem el gondolkodni az útról, hogy mégis belevágjak, és precízen végig kellett venni minden lépést. Onnantól lesz ez egy expedíció, hogy naponta lesz pár olyan probléma, amire az ember korábban nem számított. Ez benne az izgalmas, ez ami érdekelt” – emelte ki.

Rakonczay Gábor elmondta, hogy legnehezebb része a három napnak a kabin hiánya volt, de a következő út során ezen nem kíván változtatni, mert akkor az már egy másik kategóriába esne.

A hajó szerkezete nem változik, egyedül a tőkesúlyt erősítik meg, amely így szinte bombabiztos lesz – fogalmazott. A hajó alsó részét is megerősítik.

Várhatóan áprilisban szerelik be az új alkatrészeket a hajóba, amely a Kanári-szigeteken maradt. Ez várhatóan egy 10-15 napos munka lesz. Októbertől már el lehetne indulni, de várhatóan megvárja a november végét, decembert, amikor a legkisebb kockázattal jár az átkelés.

Rakonczay Gábor először a hirado.hu-nak mesélt a SUP-os átkelést követő újabb világraszóló tervéről, amire csak mint a „nagy út” hivatkozott.

Az Antarktisz szeretné átszelni teljes hosszában az óceán egyik partjától a másikig. Öt éve kezdtek el először gondolkodni arról, hogy ezt meg lehet-e valósítani egyáltalán – fogalmazott, hozzátéve, hogy a Földön nem sok ilyen klasszikus expedíciós útvonal létezik. Rajta kívül még pár ember készül erre az extrém útra.

A közel 2800 kilométeres távot 44 napot alatt tenné meg egyedül, ami hosszában háromszorosa lenne a 2019-es Déli-sarki expedíciónak, amikor 44 nap alatt 917 kilométert teljesített egy négyfős csapattal.

Rakonczay 2018-ban 115 nap alatt kelet–nyugati irányban átszelte Grönlandot, majd pár hónappal később eljutott a Déli-sarkra. Ez a két út volt úgymond a beugró, hogy megkapja az engedélyt az antarktiszi extrém expedícióhoz.

„Nem kaptam volna meg az engedélyt, ha nem jártam volna végig ezeket az útvonalakat. Akárki nem kaphatja meg az engedélyt, még ha rengeteg pénzt is fizetne. Azzal, hogy korábban csapattal teljesítettük a távot, szabad kezet kaptam abban, hogy olyan expedíciót szervezhetek, amilyet akarok. Ehhez most már megvan a tudásom” – fogalmazott.

A sportoló a hirado.hu-nak elmondta, hogy a világon összesen hat ember kaphatja meg az engedélyt erre az útra a korábbi teljesítményei alapján.

(Forrás: hirado.hu; Borítókép fotó: Rakonczay Expedíciói)