Harminc éve hunyt el a vásárhelyi Tóth Sándor, a romániai forradalom áldozata

A vásárhelyi mártír holttestét 1989. december 27-én hozták haza, temetését 1990. január 3-án tartották.

Hódmezővásárhely a temesvári felkelés 1989. december 17-i kirobbanásától kezdve élénk figyelemmel és nagy együttérzéssel követte az események alakulását. December 22-én „Romániáért, Erdélyért” címmel tartottak több ezer fős szolidaritási tüntetést és adománygyűjtést a temesvári felkelés megsegítése céljából a vásárhelyi Kossuth téren. Az áldozatkészség szimbóluma volt az az idős hölgy, aki a segélyszállítmányhoz egy otthonról hozott megbontott kilós kristálycukorral tudott hozzájárulni. A helyben összegyűlt adományokból ‑ a „Pesti Csemege” vezetője nyitotta ki a bezárt üzletet, hogy a segélyszállítmány összeállításához bevásárolhassanak ‑ még aznap este konvoj indult Arad érintésével az ostromlott Temesvárra.

Tóth Sándorra véletlenül, sorsszerűen esett a választás: eredetileg egy másik sofőr vállalta volna a fuvart, ő azonban otthon felejtette az útlevelét. Huszonharmadikán hajnali 2 órakor az aradi újhíd feljárójánál ‑ nagy valószínűség szerint szemből leadott géppisztolysorozatból ‑ érte halálos lövés a háromgyermekes gépkocsivezetőt. A vásárhelyi mártír holttestét december 27-én hozták haza, temetésére 1990. január 3-án került sor, százak kísérték utolsó útjára a romániai forradalom egyetlen magyarországi áldozatát. Tóth Sándor emléke azóta összeköti Aradot és Hódmezővásárhelyt.