Jól járnak az oktatók a szakképzés átalakításával
A lap pénteki számában megjelent cikkben a helyettes államtitkár kifejtette azt is, a rugalmasabb kereteknek köszönhetően egy teljesítményalapú, versenyképes, motiváló bérezési rendszer teremthető meg. A minőségirányítás rendszerének részletes, teljes körű kialakítása az iskolák feladata lesz – jegyezte meg.
A közalkalmazotti törvény csak meghatározott mértékig, kötött rendszerben teszi lehetővé a béren felül adható egyéb juttatásokat, a munka törvénykönyve viszont ennél nagyobb mozgásteret biztosít majd – hangsúlyozta a szakképzésben oktatók státusváltása kapcsán Pölöskei Gáborné. 2020-tól a munka törvénykönyve hatálya alá kerülő oktatók továbbra is jogosultak maradnak a jubileumi jutalomra, mégpedig úgy, hogy a korábbi közalkalmazotti jogviszonyukat is beszámítják. Mivel a jubileumi jutalom alapja a megemelt bérük lesz, így e szempontból is magasabb összegre számíthatnak. Mindenki megtarthatja a pedagógus-életpályamodellben megszerzett fokozatát, a Nemzeti Pedagógus Karban fennálló tagságát és a pedagógusigazolvány nyújtotta kedvezményeket is – ismertette.
Hozzátette, az érintettek számára a továbbiakban is megmarad a hosszabb időtartamú nyári szabadság lehetősége. A szakképzés sajátosságaira tekintettel az oktatókat megillető pótszabadság mértéke 20 nap lesz, ezen túlmenően a szakképzési törvény nem zárja ki a munka törvénykönyve szerinti, életkor alapján járó pótszabadságra vonatkozó rendelkezés alkalmazását, így például egy 45 éves oktatónak 20 nap alapszabadság és 20+10 nap pótszabadság, azaz összesen 50 nap szabadság jár – fogalmazott.
Az új szabályozás a fizetésekkel kapcsolatban is a korábbiaknál kedvezőbb feltételeket teremt, magasabbak lesznek a bérek, és törvényben rögzítették, hogy az új keretek között egyetlen dolgozó sem járhat rosszabbul. A béremelés nem egységes mértékű lesz, hiszen a cél, hogy a bérek az intézményi és egyéni teljesítményekhez, a vállalati tapasztalatokhoz és a piaci bérekhez igazodjanak, közelítsenek, de az biztos, hogy a fizetések emelkedése mindenkit érint, aki a szakképzésben tanít: a gyakorlati oktatókat, az óraadókat, a szakmai és a közismereti tantárgyakat tanító pedagógusokat egyaránt – fejtette ki a lapban.
A változásokat kísérő szakszervezeti tiltakozásokkal kapcsolatban elmondta, hogy sajnálatosan megint a pedagógusokat akarják felhasználni, megtéveszteni és hergelni politikai okokból. Ezt szavai szerint jelzi az is, hogy az ellenzéki pártok is rátelepednek a tüntetésre. A kormány számára a legfontosabb, hogy a szakképzésben dolgozók járjanak jól a béremeléssel és a korábbinál is nagyobb mértékű juttatásokkal. A megtett intézkedések lényege éppen az, hogy jobban megbecsüljék a szakképzésben oktató pedagógusokat, ezáltal erősítsék a szakképzést.
Pölöskei Gáborné kiemelte: a jövő júliustól megemelkedő bérek megállapításában fontos szerepe lesz egy új, teljesítményalapú minősítési rendszernek, a minősítési kritériumokat is az érintettek bevonásával határozzák meg. Lesznek a jogszabály és a miniszter által meghatározott fő szempontok, de a minőségirányítás rendszerének részletes, teljes körű kialakítása az intézmények feladata lesz, amelyek így számukra fontos saját szempontokat is behozhatnak.
Hozzátette: nagy szükség van arra is, hogy vállalati szakembereket vonjanak be az oktatásba, ezért az óraadói díjak is jelentős mértékben emelkednek: első ütemben átlagosan 50 százalékkal, majd két-három év alatt, a szakképzési minősítési rendszer bevezetésével párhuzamosan elérhetik a piaci bérszínvonalat.
mti
