A precíziós gazdálkodás témakörében tartottak szakmai konferenciát Vásárhelyen

A Szegedi Tudományegyetem, Mezőgazdasági Kara adott otthont Hódmezővásárhelyen annak a konferenciának, amely a precíziós gazdálkodás ökonómiai összefüggéseit boncolgatta.

Mint megtudtuk a szakmai találkozón az Agrárminisztérium helyettes államtitkára, Magyarország Digitális Agrár Stratégiáját kidolgozó munkacsoport vezetője, az Agrárinformatikai Klaszter menedzsere, valamint a precíziós mezőgazdálkodást behatóan ismerő szakemberei is részt vettek, akik mint kiderült nem utolsósorban a a tudományos területeken is rendszerint tevékenykednek . Az eseményre, amely két blokkra lett osztva, szerte az országból, többek között Budapestről, Debrecenből, Kecskemétről, Szegedről és a Dunántúlról is, valamint a határon túlról, Székelyföldről is regisztráltak.

Horváth József, a Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, Gazdálkodás és Vidékfejlesztési Intézet vezetője, aki a konferencia szervezésében a Szegedi Akadémiai Bizottság, Agrárökonómiai Bizottságának elnökeként is kivette a részét, lapunknak elmondta, hogy a napjainkban egyre fontosabbá váló precíziós gazdálkodás ökonómiai összefüggéseit taglaló konferencia alapját a nyáron elfogadásra kerülő, digitális agrár stratégia elfogadása képezte.

Míg az első blokk a vendég előadók gondolataira épült, addig a második sokkal inkább az adott témakörök gyakorlati tudnivalóira fektette a hangsúlyt. Ilyen volt a szántóföldi növénytermesztés, a kertészet és az állattenyésztésre épült témakörök körbejárása.

„A technológia fejlődés hozza magával a precíziós gazdálkodás ökonómiai összefüggéseit. Ezek olyan műszaki és technológiai összefüggések, amelyeket a mezőgazdaságnak idővel mindenképp alkalmaznia kell. Tény azonban, hogy mindez kvalifikáltabb munkaerőt igényel. Vagyis, annak ellenére, hogy ezek a mezőgazdasági tevékenységek során alkalmazott eszközök már jórészt kiváltják az emberi munkát, mégis igényelnek egy olyan fajta felügyeletet, hozzáértést és odafigyelést, nem beszélve a különböző adatok értékelésekről és összegzéseiről, amelyekhez elengedhetetlen a szakértők és a mezőgazdasághoz értők képessége és tudása. Ami azt jelenti, hogy ezen a területen továbbra is szükség van a szakképzéssel bíró munkaerőre.”

Horváth József végül kiemelte, hogy a Mezőgazdasági Kar szeptemberben több, mint harminc fővel indított ezen apropó kapcsán új szakot, amely a precíziós agrárgazdálkodási szakmérnöki képzés néven fut. A szak megnyitásának célja, hogy ezen stratégiák beépítésre kerüljenek a graduális oktatásukba. Vagyis, az esemény minden bizonnyal az ezen szakon hallgatok számára kiváló útmutatóként szolgált.

Fotó: Gémes Sándor/Géczi Emese