Juhász Tünde: A vagyonuktól megfosztott nemesi családok küzdelme erőt ad a határon túli magyarságnak

Hétfő délután megnyílta „Tiltott kastélyok. Erdélyi történelmi családok a jóvátétel útvesztőjében” című nemzetközi multimédiás kiállítás a hódmezővásárhelyi Emlékpontban. A megnyitón Juhász Tünde kormánymegbízott kiemelte, hogy a vagyonuktól megfosztott nemesi családok küzdelme erőt ad a határon túli magyarságnak, és segítséget ad nekik, hogy ne oldódjanak fel a többség tengerében.

Mikes, Teleki, Bánffy, Bethlen. Csak egy pár családnév azok közül, akiket tönkre tett a román államszocialista diktatúra. Többek között az ő birtokaikról, kastélyaikról szól az a kiállítás, ami hétfő délután nyílt meg az Emlékpontban. „Erdélyi nemesi családok, akik évszázadokon át meghatározó szerepet töltöttek be hazánk történelmében. Gazdasági erejükkel, politikai érdekérvényesítő képességeikkel, kultúra iránti elkötelezettségükkel, társadalmi szerepvállalásukkal az egész kárpát-medencei magyarság történelmét formálták. Bűnük mindössze ennyi volt. Egykoron virágzó birtokaiknak ma már híre, hamva sincs. Csak nagyon kevesen mondhatják el a ma élő leszármazottak közül, hogy volt hová és miért visszatérniük” – fogalmazott a kormánymegbízott, aki hozzátette, hogy ezek a nemesek soha nem felejtették el gyökereiket, a nehéz évek ellenére sem.

Juhász Tünde kifejtette továbbá, hogy a román visszaszolgáltatási törvény ugyan első olvasatra szépen hangzik, de a gyakorlatban nehézségekkel, küzdelemmel teli utat jelent a nemesi családoknak. Az ősi családok a tulajdonukat csupán az állammal folytatott hosszú ideig tartó pereskedéssel tudják visszaszerezni. A bizonytalan jövő ellenére mégsem adják fel a harcot, mert a nemesség kötelez. „Példájuk erőt ad a határon túli magyarságnak, segíti a szorványban élőket, hogy megőrizzék identitásukat, és ne oldódjanak fel a többség tengerében” – fogalmazott Juhász Tünde.

Dr. Zakar Péter, történész, a Szegedi Tudományegyetem rektorhelyettese kiemelte, hogy az ilyen jellegű feltáró kutatások rendkívül fontosak mind az itthoni, mint a külhoni magyarok számára. Elmondta, hogy a történész szakmában az épített örökség kissé alul van értékelve. „A román történettudomány jelentős része meg van arról győződve, hogy a magyar arisztokrácia és a Habsburgok arra szövetkeztek, hogy aljas módon tudatlanságban tartsák a román paraszti osztályt. Úgy látják, hogy ezen kastélyok tulajdonosai játszottak ebben a  folyamatban főszerepet” – mondta el a rektorhelyettes.

Major Anita, a kiállítás egyik kurátora elmondta, hogy ezt a témát már több évtizede kutatják. Először a Felvidéken és a Várvidéken kezdtek az arisztokráciával foglalkozni. Erdélyben inkább a paraszti világot vizsgálták, néhány éve azonban eljutottak a magyar főnemességhez is.

A kiállítást 2020. január 20-ig lehet megtekinteni az Emlékpontban.