fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 06. 22. szombat
  -  Paulina
Vásárhely24.com archívum

Nyolc évtizede tört ki a második világháború – előadást tartottak az Emlékpontban

2019. szeptember 05.

A Szegedi Tudományegyetem főiskolai docense, az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti Emlékpark történésze rámutatott: a második világégés kitörése Németországnak és a Szovjetuniónak is érdekében állt.

Az első világháborút lezáró békerendszer a vesztes hatalmakat olyan méltánytalan módon alázta meg, hogy sem állami, sem egyéni szinten nem volt érdekük a kialakított rendszer fenntartása, s az új határok a kisebbségek helyzetét sem oldották meg.

Európa két politikailag és gazdaságilag jelentős országában, Németországban és a Szovjetunióban a Versailles-i határok lebontásában érdekelt ideológiák, a nemzetiszocializmus és a kommunizmus nyert teret, miközben a korábbi két győztes nagyhatalom, Nagy-Britannia és Franciaország a közép-európai térség biztonságának fenntartása helyett saját gyarmatbirodalmának fenntartására és bővítésére fordította figyelmét, míg a Népszövetség nem működött a nemzetközi feszültségek kezelésére alkalmas szervezetként. S mindemellett az egykori Osztrák-Magyar Monarchia egymással szemben is konfliktusos viszonyban álló utódállamai nem voltak képesek ellensúlyt képviselni a német és szovjet törekvésekkel szemben.

Az első világháború vesztesei idővel – saját biztonságuk érdekében – fegyverkezésbe kezdtek, s a tömegtermelésben megnyilvánuló iparosodás lehetőséget biztosított a hadiipar fejlődésének is. S mindeközben fejlődött a hírközlés, a tömegkommunikáció és az oktatás is, amelyek ugyancsak képesek voltak a békés célok mellett a hatékonyabb hadviselést is szolgálni. Új katonai elméletek jelentek meg, s az egyre hatékonyabb fegyverek pedig annak illúzióját keltették, hogy általuk könnyen és gyorsan megnyerhetővé válik egy új háború.

– Németország Lengyelországot a Szovjetunióval együttműködésben támadta meg nyolcvan éve – mutatott rá Kiss Gábor Ferenc, hozzátéve, hogy mindezt a Molotov–Ribbentrop paktum készítette elő. E hadműveletben, amellett, hogy a németek megszállták Lengyelország nyugati felét, a szovjetek a keleti felét, ezzel pedig Sztálin visszaállíthatta az egykori cári Oroszország nyugati határait, s nem sokkal később, november 30-án Finnország ellen is támadást indított.

Az előadáson részt vettek a Németh László Gimnázium, Általános iskola végzős diákjai, s az Emlékpont következő rendezvényén, szeptember 12-én, csütörtökön, 17 órától Vincze Gábor, az intézmény történészének Csendőrsorsok 1945 után az állambiztonsági iratok tükrében című könyvét ismerhetik meg az érdeklődők.

Forrás és fotók: Arany-Tóth Attila, közönségkapcsolati munkatárs