A hét embere: Benkő Zsolt szerint a jó politikus emberséges, nem aláz, és nem szít gyűlöletet
Ma a hét embereként a hódmezővásárhelyi települési képviselőt, Benkő Zsoltot mutatjuk be.
Benkő Zsolt közel tizenöt éve tevékenykedik szülővárosában politikusként és közéleti szereplőként. Vallja, hogy egy politikus akkor végzi jól a rá szabott feladatok sokaságát, ha természetesen, beolvadva az adott környezetbe, örömmel, hittel és lendülettel teszi.
A keresztény értékrendet valló képviselő Hódmezővásárhely teljes közössége, valamint kiemelten a Szikáncson és többi külterületi városrészben élők érdekében odaadással és kitartással dolgozik azon, hogy az itt lakók egyre jobb, színvonalasabb életkörülményeknek és szolgáltatásoknak örülhessenek. Beszélgetésünk alkalmával hivatása mellett szó esett a családjáról, a szabadidejének eltöltéséről, valamint arról is, hogy milyen megvalósítandó célokat tűzött ki maga elé az elkövetkezendő időszakra, hisz képviselőjelöltként idén ősszel is megméretteti magát a 10-es, külterületi választókörzetben.
– Politikai pályafutásom a kétezres évek közepén vette kezdetét. Először a helyi önkormányzatnál köztisztviselőként végeztem az oktatási intézmények fejlesztésével és közbeszerzésekkel kapcsolatos ügyek lebonyolítását. A 2005-ben megtartott szikáncsi népszavazáson – ahol az ott lakók arról döntöttek, hogy nem önállósítják magukat Hódmezővásárhelytől – jegyzőkönyvvezetőként voltam jelen. Majd 2006-ban Lázár János akkori polgármester javaslata alapján a külterületeknek külön koordinátorai lettek: így váltam ezen évben Szikáncs koordinátorává. Ebben a tisztségemben töretlenül, napról napra azon dolgoztam, hogy Szikáncson minden család megfelelő ellátásban részesüljön, és maga a település is élhető, fejlődő, biztonságos hely legyen. A szüleim a kilencvenes évek elején kezdték meg a gazdálkodást a faluban, és kijelenthetem, ez a legfőbb szál, amely a településhez köt. 1997-ben aztán magam is őstermelővé váltam. Majd 2014-ben családi gazdálkodásba kezdtem. Miután ezt a tevékenységeimet a külterületeken végzem, pontosan ismerem azok helyzetét, problémáit, örömeit és nehézségeit. Átlátom és átérzem a falvak és tanyák világát, az ott jelentkező igényeket, illetve lehetőségeket. 2006-ban, javaslatomra, szikáncsi lakosokkal megalapítottuk a Szikáncs Jövőéjért Egyesületet. Már akkor hittem abban, hogy jó célt szolgál majd mindez, és mindenki nagy örömére idővel ez is történt. A civil szervezet létrejöttének célja ugyanis nem volt más, mint a település- és közösségfejlesztés. Bátran állítom, hogy ezek immár tizenhárom éve lendületesen működnek. Jól bizonyítja mindezt a lakosokkal való együttműködés is, melynek eredményeként büszkék lehetünk a mindig tiszta közterületekre, a legkülönbözőbb, családokat és gyermekeket egyaránt megszólító rendezvényekre és eseményekre, a falunapokra és kirándulásokra is. Persze ehhez elengedhetetlen volt az önkéntesek odaadó munkája, valamint azon a pályázatok sikeres elnyerése, amelyek mindezt anyagilag biztosították
– kezdte gondolatait Benkő Zsolt.
Véleménye szerint a hiteles politikus ismeri a közvetlen környezetét, az ott jelentkező igényeket, és igyekszik azon igényekkel ő maga is foglalkozni, és kielégíteni azokat.
– 2007-ben beléptem a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesületbe, ahol azóta is a vezetőség tagjaival karöltve azon dolgozom, hogy az 1991-ben létrejött szervezet továbbra is egy fejleszthető, rendíthetetlen közösség maradjon, amely a hódmezővásárhelyi mezőgazdászok és állattenyésztők mindennapjait segíti. Éppen ezért rendszerint tájékoztatjuk, értesítjük, és mindenféle módon segítjük őket abban, hogy kemény és áldozatos munkájuk gördülékenyen mehessen. Legalább ilyen fontos, hogy minden évben a megfelelő kritériumok által kiválasztott néhány, a vásárhelyi mezőgazdasági közép és felsőoktatásban tanuló diákot anyagi támogatásban részesítünk. Értesüléseink szerint ezek a támogatások mindig a legjobb helyre kerültek ez idáig, és a leghelyesebb célra fordították a forrásokat. Reményeim szerint ötleteim és cselekedeteim nemcsak tagként, hanem közéleti szereplőként is segítségként szolgálnak majd az egyesület működésében a következő időszakban. Ugyanis ez a terület életem meghatározó részét képezi, ezért az itt elvégezendő feladataim kiemelt figyelmet kapnak
– folytatta a politikus.
Benkő Zsolt nevéhez egyébként nemcsak a Szikáncson végzett beruházások és fejlesztések, valamint a Hódmezővásárhelyi Gazdasági Egyesületben végzett feladatok köthetőek, hanem a kishomoki szennyvízelvezető rendszer kiépítésének megvalósítása is. Ebből is látszik, hogy a politikus tényleg szívvel-lélekkel él hivatásának, és valóban fontos számára, hogy a körzetében a lehető legélhetőbbek legyenek a dolgos mindennapok.
– Mindig is hittem abban, hogy az összefogás csodákra képes. Hiszem, hogy az adott város lakosai és az önkormányzat képes jó és hasznos fejlesztéseket megvalósítani, együtt, szeretetben és békében. Hiszem, hogy egyaránt fontos mind két félnek a nyugodt légkörben való élet és fejlődés. És nemcsak hiszem, hanem tapasztalatból tudom, hogy minderre a hódmezővásárhelyiek is képesek. Ellentétben sajnos a jelenlegi városvezetéssel. Köztudott ugyanis, hogy nemcsak egyes politikai szervezetek, hanem maga a városvezető is azon dolgozik, hogy lejárassa azokat, akik tényleg hivatásukként tekintenek a közösségi élet szervezésére, fejlesztésére. Aki így kíván politikai karriert építeni, egyrészt szégyenletes módon viselkedik, nem utolsósorban pedig méltatlan a váráshelyiek képviseletére. Jómagam bátran kijelenthetem: soha sem tettem különbséget vásárhelyi és vásárhelyi között. Rendszerint próbáltam mindenkinek a leghelyesebb, legelőremutatóbb tanácsommal, ötletemmel és segítségemmel szolgálni. Ennek ellenére persze mindig akadnak olyanok, akik nem értenek egyet velem, megpróbálnak lejáratni. Persze tudom, hogy a sok megvalósított projekt mellett akadtak olyanok is, amelyeket nem sikerült teljesíteni. Ez viszont arra késztet és ösztönöz, hogy a még be nem fejezett beruházásokat és a meg nem valósított célokat mihamarabb teljesíthessük együtt a vásárhelyiekkel
– fejtette ki Benkő Zsolt.
Akinek alapvető szándéka nem más, mint hogy a választókörzetében élők maximálisan elégedettek legyenek azon döntésekkel, fejlesztési tervezetekkel és forráselosztással, amelyek az ő életüket ilyen vagy olyan módon befolyásolják. Elmondása szerint ez eddig is nagy kihívást jelentett, és a továbbiakban sem lesz másként, ám ambiciózus, elkötelezett politikusként őt éppen ez élteti és motiválja.
– Ha az ember közéleti tevékenységet folytat szülővárosában, nehezen tud attól elvonatkoztatni – pláne, ha jó érzéssel teszi –, hogy ő bizony politikai szerepvállalással bír mindig, mindenkor. Ezért aztán folyamatosan azon ötletel és azt pásztázza, hogyan és miként lehetne javítani a legegyszerűbb dolgokon, illetve az itteni lakosok életén. Miként lehetne a közösségeket szerethetőbbé és élhetőbbé tenni. Ebből kifolyólag nekem is meg kellett tanulnom, hogyha bezárom magam mögött az ajtót, akkor már nem más, mint a család az első. Igyekszem tehát odahaza családfőként, két általános iskolás kislány édesapjaként és férjként is helyt állni. A legfőbb támaszom a feleségem, akivel azon dolgozunk, hogy a gyermekink a megfelelő értékrenddel felvértezve, boldog, szeretetteljes családi légkörben nőjenek fel. Mindent megteszek azért, hogy közéleti szerepvállalásaim miatt ne keletkezzen bennük semmiféle hiányérzet a személyemet és az apai szerepemet illetően. Végtelenül büszke vagyok rájuk, ugyanis nagyon szorgalmasak és kötelességtudóak. Tanulmányaik mellett egyéb tevékenységeket is folytatnak. A nagylányom például rendkívül nagy kutyaimádó. Számtalan megmérettetésen és versenyen képviseltette már magát kedvencével, és rendszerint dobogós helyezésekkel tért haza. Kisebbik lányom mindene a zene és tánc, évek óta klasszikus balettet tanul
– mesélte a gazdálkodó.
A képviselő bár igen kevés szabadidővel rendelkezik, mégis, ha akad belőle, akkor szívesen fordítja azt utazásra és motorozásra. Örömmel kertészkedik a feleségével, és tevékenykedik a gazdaságukban is. Éppen ezért elmondása szerint teljesen természetes, ha az öltönyt és a nyakkendőt munkásruhára kell cserélnie, és traktorba kell ülnie.
Fotó: Gémes Sándor
