quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 12. 10. kedd
  -  Judit
Vásárhely24.com archívum

Visszatértek a közönséges delfinek a horvát Adriára

2018. július 26.

Tihana Vucur, az intézet egyik tengerbiológusa elmondta: a közönséges delfineket (Delphinus delphis) a Kornati-szigetektől 3,7 kilométerre délre, a Mana-szigetnél fedezték fel és csaknem két órát töltöttek velük, hogy megfigyeljék viselkedésüket és fotókat, valamint videót készítsenek róluk.

“Különös öröm, hogy több újszülött delfin is volt a csoportban” – hangsúlyozta Vucur, majd kiemelte, hogy az emlősök nagyon gyorsan úsztak és közben kiugráltak a tengerből, ami azt az érzést keltette a kutatókban, mintha az óceánon lettek volna.

A közönséges delfin fürge és gyors úszó, sebessége elérheti az óránként 45 kilométert is. Barátságos, társaságkedvelő állat. A teste sima és áramvonalas. Háta általában fekete, barna vagy ibolyaszín, hasa fehér vagy színes. Néhány percenként felszínre bukkan, hogy levegőt vegyen. A kisebb testű delfinek csoportjába tartozik, teste legfeljebb 230 centiméterre nő meg és átlagban 30 évet él – mondta a szakember.

A közönséges delfin korábban nagy számban élt az Adriai-tengerben, de már évtizedekkel ezelőtt eltűnt onnan leginkább táplálkozási szokása miatt. Az emlős megeszi a tintahalat és a garnélát is, de főként heringgel és szardíniával táplálkozik. Ezért ártalmas jószágnak tartották, mert megdézsmálta a halállományt, az állam emiatt jutalmat fizetett minden kifogott delfin után. Az ötvenes években csak az Adriai-tenger északi részén 800 delfint öltek meg a halászok.

Az ipari halászat megjelenése, valamint a növekvő tengeri szennyezettség és a globális felmelegedés miatt az 1980-as, 1990-es évekre a faj teljesen eltűnt az Adriai-tengerből.
Drasko Holcer, az intézet másik munkatársa szerint a közönséges delfin hasonló problémákkal küzd a Földközi-tengeren. Elmondta, hogy nagyobb számban mára csak a Alborán-tengerben, Málta partjaihoz közel és az Égei-tengerben fordul elő. A delfinek nem élnek helyhez kötött életet, fő táplálékforrásukat, a halrajokat követik.

(mti, borítókép illusztráció, pixabay)