Vásárhelyi építményadó: 101 négyzetméter alatt eltörlik, nagyobb házaknál az a fölötti rész adózik csak

Rendkívüli közgyűlést tartott szerdán Hódmezővásárhely képviselő testülete, ahol elsőként egy K’art ügyeket vizsgáló és feltáró ideiglenes bizottság felállításáról döntöttek, de a döntést hosszas vita előzte meg.

Szabó Pál képviselő szerint ez a bíróság hatásköre, nem a grémiumé, de Hegedűs Zoltán a Fidesz frakció vezetője azzal érvelt, a vásárhelyiek, de a teremben ülők jó része sincs az immáron büntetőeljárássá váló ügy részleteivel, hátterével tisztában, így a tisztánlátás, a lakosság tájékoztatása miatt is szükség van erre.

A napirend kapcsán meghívták Szabó Bálintot, a károsultakat képviselő Likvid Kontroll kft vezetőjét, aki előbb 5 majd újabb 3 perc felszólalási időt kapott az ülést vezető Márki-Zay Péter polgármestertől. Szabó Hódmezővásárhely legnagyobb büntetőügyének nevezte a K’art ügyet, melyben csődbüntett eljárásban két vásárhelyi áll a vádlottak padján az április 12-i első tárgyaláson. A 60 kisvállalkozást 800 millió forinttal megkárosító ügyben egy vásárhelyi festővállalkozás már tönkre is ment, a helyi önkormányzatnak pedig 1, a szegedinek 1,8 millió forintnyi adóval tartozik a K. Imréhez köthető cégcsoport, sorolta Szabó.

A polgármester az iránt érdeklődött, korábban miért nem, és most miért akarnak ilyen bizottságot. Hegedűs Zoltán azt válaszolta, a közérdeklődésre számot tartó ügy most lépett bírósági szakaszba.

A bizottság felállítását, Varga Jánosné, Kovács Pál, Nagy Ernő, Cseri Tamás és Benkő Zsolt tagokkal megszavazták. Szabó Bálintot pedig teremőrökkel ültették le, mert később is mondanivalója lett volna az elhangzottakhoz.

Szabó Bálint az üggyel kapcsolatban a testületi ülés után, a városháza előtt, ahol (melyről külön írunk) Hadházy Ákos, az LMP politikusa általt más témában tartott sajtótájékoztatót követően még elmondta, tájékoztatót ad át Hadházynak. Ebben a arról számol be, vélhetően egy bűnöző, vagy egy bűnözőhöz köthető szélhámos mellett áll ki nyilvánosan Vásárhely ügyeit vizsgálva. Márki-Zay Péterről alaposan és joggal feltételezik, hogy a K’art ügyben ellopott alvállalkozói pénzek az ő kampányszámlájára vándoroltak. Ha ez így van, abban bízik, a vizsgálóbizottság ezt ki fogja deríteni. Ha ez így van a polgármesternek nemcsak az állása, de a szabadsága is veszélybe kerül, mert ma kiemelten súlyos bűncselekménynek számít az, ha valaki lopott pénzből tiltott pártfinanszírozást végez. Márki-Zay egy hónapja nem válaszol arra, fogadott-e el és ha igen, mennyit K. Imrétől, vagy a hozzá köthető cégektől.

A grémium második napirendben a helyi vállalkozók részére nyújtandó bérfejlesztési támogatásról tárgyalt újra. A határozatot a múlt hónapról azzal az indokkal napolták el, hogy újra konzultáljanak az azt kérvényező iparkamarával, valamint a vállalkozókkal. Márki-Zay Péter elmondta, kedden 17 órára meghívták az iparkamarába, ahol a vállalkozókkal tartottak egyeztetést, de sajnos más programja volt, nem tudott ott lenni. (előbb a Kertvárosban majd Szentes járt az egy-egy helyi jelölt kampányfórumán)

Szót kapott a témában Hajdú József a CSMKIK helyi elnöke, aki szintén sajnálatát fejezte ki, hogy nem ment a fórumra a polgármester, pedig arra már múlt héten meginvitálták. Az egyeztetésről beszámolva elmondta, nagy az egyetértés a vállalkozások körében, egy nagyon jó kezdeményezésről van szó. A határozat hatására akár 2500-3000 vásárhelyi munkavállaló bére nőhet évi nettó 80 ezerrel, a vállalkozások építményadója 30 %-ának csökkentésével. Több cég már meg is tette a béremelést. A szakképzett munkaerő városban, városi cégeknél tartása kiemelten fontos, hiszen óriási a verseny, nagy a bérfeszültség, így elfogadhatatlan lenne a rendelet visszavonása.

A rendeletet nem elegendő forrásra hivatkozva a polgármester nem támogatta. Több képviselő, Fekete Ferenc és Nagy Ernő is viszont a megszavazása mellett érvelt. A város költségvetése mintegy 23 milliárd forint, év elejétől ismert, jól kiszámítható. Annak hogy a költségvetést később módosítsák, forrásokat vonjanak át, pedig semmi akadálya nincs, arra korábban is számtalan példa volt.

Harmadik témaként egy a polgármester által alá nem írt szintén múltkori rendelet került napirendre, a magánszemélyek építményadójának eltörlése. Az újabb vita során a polgármester és a képviselők, de néha úgy tűnt, a jogászok is elvesznek az önkormányzati törvény ide vonatkozó jogszabályainak erdejében. Végül kiderült, valószínűleg az, hogy ha a 101 négyzetméter alatti, magányszemélyek által birtokolt ingatlanoknál visszamenőlegesen, január 1-el eltörlik az adót, az nem ellentétes a stabilitási törvénnyel. Grezsa István két határozati javaslat mellett egy harmadikat terjesztett elő – Kószó Péter szociális helyzetre vonatkozó indoklásával kiegészítve – miszerint ne csak a 101 négyzetméter alattiaknak járjon a kedvezmény. Az új és végül elfogadott határozat szerint tehát, a 101 alatti tulajdonosok építményadója nulla forint, a 101 felettiek pedig csak a 101 négyzetméter feletti rész után fognak adót fizetni.

Magyarul: például akinek 99 négyzetméteres háza van nulla forintot fizet, akinek 105 négyzetméteres az 4 négyzetméter után, akinek 300 négyzetméteres ingatlanja van, 199 négyzetméter után fog adózni, január 1-jével visszamenőlegesen.

Végezetül a beszerzésekkel kapcsolatos rendelet módosítására tett indítványt Márki-Zay Péter polgármester. Ennek értelmében nemcsak a minimum háromszereplős meghívásos tendert tartanák meg az egymillió forint feletti beszerzéseknél, hanem azt a város honlapján is meghirdetnék, sőt igény esetén újabb ajánlattevőket is felkutatnának, ajánlatra kérnének.