quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 11. 06. szerda
  -  Lénárd
Promenad.hu archívum

Környezetünk – egészségünk: rajtunk múlik

2016. október 08.


Vargáné Jancsó Irén intézményvezető-helyettes úgy fogalmazott a doktor úr bemutatásakor, hogy a téma kifejtéséhez sikerült a megfelelő személyt megtalálniuk, hiszen ismerik, bíznak benne a mindszentiek. Dr. Ávéd János szerint nagy felelősség van rajtunk a környezetünk tudatos befolyásolása során, arról nem is beszélve, hogy saját egészségünkre is visszaható folyamatról van szó. Megdöbbentő statisztikai adatokkal, orvosi tapasztalataival, fotókkal fűszerezett előadásában kitért a bennünket körülvevő elemek sérülékenységére, arra, hogy mivel árthatunk és mivel védekezhetünk. A vízszennyezés, az ásott kutak, az ivóvíz, a levegő szennyezettsége, a szmog, a napsugárzás veszélyei, a fényszennyezés, a stressz, a vegyi anyagokkal való bánásmód, a zaj káros hatásai – mind-mind egy-egy téma volt a beszélgetés során, mind-mind okulásra szolgált.

A WHO alapvetését idézve elmondta, hogy „az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, nem pusztán a betegség vagy fogyatékosság hiánya”. Beszélt arról, hogy a jelen földi vízkészlet (2 milliárd köbméter) mindössze 0,03%-a ivóvíz, a szakértők szerint 2026-ra az emberiség 66%-a fog szomjazni. Felhívta a figyelmet arra, hogy apró lépések is számítanak: akár ha csak fogmosáskor nem folyatjuk a vizet a világba. Arról is beszélt, hogy külföldön vigyázzunk a nyers ételekkel, a salátákkal, de még a jégkockával is, hiszen az nem tudni, milyen minőségű vízből készült.

Kitért a dohányzás elégszer nem ismételhető veszélyeire: a dohányosok körében a rák mindenfajtája 10-szer nagyobb gyakorisággal fordul elő. A tüdőrák ma mindkét nemnél a vezető halálok, tulajdonképpen a dohányzás lassú öngyilkosság. Neki 35-40 új rákos betege van évente. A tizenévesek több mint 30%-a dohányzik napjainkban. A napsugárzás káros hatásainál beszélt arról is, hogy rossz napszemüveggel többet ronthatunk, mint ha semmit nem viselünk, hiszen mögötte kitágul a pupillánk, viszont nem véd. A szolárium használatáról elmondta, hogy megfelelő módon használva jó hatással lehet: segítheti a D-vitaminképződést a napsütésszegény hónapokban. Ám fontos a mértékletesség és fokozatosság itt is, arról nem is beszélve, hogy a testi bajokon túl pszichés függőséget okozhat ez is.

A stressz lehet jó is, hiszen veszélyhelyzetben életmentő lehet a menekülés reakciója. Ám ha ok nélküli félelem van az életünkben az már szorongás, amit követhet a pánikbetegség, a depresszió, az agresszió. De testi tüneteket is produkál, akár még az immunrendszer károsodáshoz is vezethet a tartós stressz. Segíthetnek a relaxációs módok, a szorongásoldók, vagy kisebb esetekben a magnézium, a citromfű, a gyömbér, a macskagyökér, de szerinte nem elég a biokémia, fontos a pszichoterápia és a beszélgetés a hozzánk közelállókkal.

A vegyi anyagok kapcsán elmondta, hogy az utóbbi 10-15 évben 15 ezer új anyagot törzskönyveztek. Fontos, hogy akár az internetről letöltve a biztonsági adatlapokat, ismerjük meg a körülöttünk lévő, nap mint nap használt anyagok tulajdonságait, felhasználási és megsemmisítési módját. Dr. Ávéd János arra is kitért, hogy mára sokkal több zaj vesz bennünket körbe, mint régen: a gépek zaja, a zenelejátszók, diszkók zaja, a mobiltelefonok használata, a reklámok, számítógépek hangjai – és ezeknek a halláskárosításon túl pszichés káros hatása is van. A fényszennyezés kérdésénél kitért arra, hogy fontos az életünkben a nappalok és éjszakák váltakozása egészségünk szempontjából is, így a nappali alvás nehézsége miatt például a „három műszak” káros lehet. Arról nem is beszélve, hogy sok esetben luxusfényhasználat van jelen az életünkben. Mesélt arról is, hogy volt már több diszkós epilepsziás rohammal is dolga, olyan fiúk és lányok kaptak rohamot, akik egyébként sosem.

Dr. Ávéd János mondandóját úgy összegezte: higgyük el, hogy az utolsó percekben vagyunk. Higgyük el, hogy csak rajtunk múlhat, senki sem fog cselekedni helyettünk. Mutassunk példát, ne csupán kampányszerűen, hanem a mindennapi életben. Ezt különösen fontosnak tartja helyi vonatkozásban a szemetelés terén. Úgy fogalmazott: a nap 24 órájában vigyázzunk; gyerekeinkért, a földi életért, annak jövőjéért tesszük.

Forrás és fotók:

Juhász Éva