Lázár: a könnyű pénzek időszaka lejárt
Okosan, hatékonyan, az ország versenyképességét javító programokra kell felhasználni a 2014 és 2020 közötti fejlesztési ciklus európai uniós forrásait – erről Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt a Portfolio című internetes hírportál mai gazdasági konferenciáján.
Mint mondta vége „a könnyű pénzek” időszakának; a rendelkezésre álló források nagy részét a jövőben fenntartható projektekbe kell fektetni; annál is inkább mivel kérdéses mennyi pénz áll majd rendelkezésre 2020 után.
A kancelláriaminiszter szavai szerint 9200 milliárd forintnyi uniós pénzt költött el az ország az elmúlt időszakban, a versenyképességünk viszont alig javult. Meglátása szerint ennek többek közt az az oka, hogy a különböző K+F projektekre szánt forintok mintegy 60 százaléka bérkiegészítésre ment el. Mint mondta ezen mindenképp változtatni kell.
Illusztráció (Forrás: MTI/Bruzák Noémi)
A politikus szerint a hatékonyság javítása érdekében a pályázati rendszer átalakítására is szükség lesz: ennek jegyében a Miniszterelnökség hamarosan elő is áll egy új, a pályázatértékelési metódus átszervezésére vonatkozó tervezettel. A felvázolt terv szerint ezt a munkát kizárólag állami hivatalok, állami tisztviselők végeznék, olyan emberek, akik a hivatali kötelezettségeik mellett végeznék ezt a munkát.
Szavai szerint a pályázati döntéselőkészítő bizottság is államiakból, a szaktárca, az államháztartásért felelős minisztérium és a Miniszterelnökség képviselőiből állna a jövőben.
A miniszter szerint a kiszervezés megszüntetése után a pályázatot értékelőkről nyilvános, mindenki számára hozzáférhető értékelő szaknévsort állítanának össze, objektív, az irányító hatóságok és a társminisztériumok által transzparensen meghatározott szempontok alapján.
Egy kérdésre válaszolva Lázár János megemlítette, a kormány egy nemzeti tőkealap felállítását is tervezi. Ez egy elkülönített alap lenne az állami költségvetésben állami forrásokból.
Akár azt a célt is szolgálhatja, hogy az állam beszálljon a magyar tulajdonú kkv-kba maximum 49 százalékos tulajdonosként, amolyan csendestársként – jellemezte a tervet Lázár János. Hozzátette ebben a kérdésben is döntés születik még ebben a félévben.