quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2022. 09. 28. szerda
  -  Vencel
Promenad.hu archívum

Bevándorlás és terrorizmus kéz a kézben

2015. november 26.


Az illegális bevándorlás és a terrorizmus “kéz a kézben jár”

Lázár János elmondta: a vasárnapi brüsszeli EU-Törökország-csúcstalálkozón – amelyen részt vesz Orbán Viktor kormányfő is – a magyar kabinet azt az álláspontot képviseli majd, hogy Magyarország kész intenzíven közreműködni Európa megvédésében “ebben a háborús helyzetben”. Az illegális bevándorlás hullámait Európán kívül kell kezelni – hangsúlyozta a tárcavezető, hozzátéve: a magyar kormány ellenzi azt a tervet, amely szerint újabb egymillió embert hívnának be Európába.

Ismét megerősítette, hogy Magyarország tiltakozik a kvóták szerinti szétosztás ellen – az ezzel kapcsolatos petíciót már több mint 900 ezren írtak alá -, magyar szempontból pedig elfogadhatatlannak nevezte az ezt szorgalmazó német álláspontot. Magyarország javaslata a külső határok megszilárdítása, a biztonság megerősítése, a schengeni és dublini rendszer újjászervezése, a nemzetállami jogkörök erősítése és korrekt kapcsolat Oroszországgal, ami segíthet a jelenlegi helyzetben – sorolta.

A tárcavezető értékelése szerint a magyarországi határzár kiválóan működik, “nincs 20 ember”, aki megpróbált átjönni, a honvédség és a rendőrség pedig kész további intézkedések meghozatalára attól függően, hogy a környező országok mit tesznek. Ha ugyanis Németország, Ausztria, Szlovénia és Horvátország lezárja a határát, fennáll a veszélye annak, hogy a magyar-román határszakaszra érkeznek majd a bevándorlók, de a kormány ebben az esetben itt is kész határzárat létesíteni – fejtette ki.
Kérdésre megerősítette, hogy két korábban tervezett helyszínen, Martonfán és Sormáson nem épül befogadóállomás.

A miniszter arról is beszélt, intő jelek vannak arra, hogy az illegális bevándorlók nem integrálhatók az EU tagállamaiba. Ezzel kapcsolatban megemlítette azt a finnországi nemi erőszakot, amelynek elkövetésével afganisztáni menedékkérőket gyanúsítanak.

Lázár János hozzátette: Magyarország hosszú évek óta nehézséggel küzd a már 600 éve velünk élő cigányság integrálásával. “Hogyan tudnánk integrálni bárkit is, aki nem közülünk származik?” – tette fel a kérdést, kijelentve: Magyarországnak nincs szüksége bevándorlókra. Szerinte a demográfiai, munkaerő-piaci gondok orvoslásához a határon túli magyaroknak kell lehetőségeket felkínálni.

Lázár Jánost kérdezték Angela Merkel német kancellár tevékenységéről. Erre válaszul Magyarország kiemelt érdekének nevezte, hogy Németországot a CDU kormányozza, a kancellárt pedig Magyarország nagy támogatójaként jellemezte, hozzátéve: nem fűződik érdek ahhoz, hogy a kormánypárt elveszítse vezető szerepét vagy a kancellárral politikai konzekvenciával járó dolog történjen. Megjegyezte ugyanakkor, hogy tapasztalatai szerint a német politikai elit és az emberek véleménye elszakadni látszik egymástól.

Arról is faggatták a Miniszterelnökség vezetőjét, hogy Orbán Viktor miniszterelnökhöz fordult a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége (Mazsihisz) további biztonsági intézkedéseket kérve, tekintettel a szélsőséges iszlám európai megjelenésére és az elmúlt hetek terrortámadásaira. A tárcavezető reagálásában közölte: a jövő heti kormányülésen megtárgyalják a Mazsihisz levelét. Jelezte, hogy a magyarországi zsidó közösség védelme érdekében szükséges biztonsági intézkedéseket már megtette a belügyminiszter.

A TEK jól teszi, ha minden eseményt kiemelten értékel

A Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint a két hétvégi eset érdemi kockázatot jelenthetett Magyarország biztonsági helyzetére nézve, s ezt a Fővárosi Főügyészség tájékoztatása is megerősíti.

Kifejtette, hogy két férfi büntetett előéletű volt, egyikük lőfegyverrel visszaélés miatt kapott 2,5 év szabadságvesztést, s másikuk is ismert volt a rendőrség előtt. A további négy szereplő veszélyességével kapcsolatban alakult ki polémia, ugyanakkor egyikükkel összefüggésben vannak olyan plusz adatok, amelyek az ügyészség szerint megalapozzák a legsúlyosabb kényszerintézkedés elrendelését – tette hozzá a miniszter.

Kiemelte, hogy az unió minden fővárosában kiemelt veszély fenyegeti az ott élőket, ilyen helyzetben a rendőrség és a terrorelhárítás kötelessége, hogy garantálja a biztonságot, minden helyzetet, adatot, információt és folyamatot kiemelten értékeljen. Nagy hiba lenne, ha szakértők helyett politikusok vagy újságírók mérlegelnék a helyzetet, átvállalva a kockázat felmérésének felelősségét – jelentette ki, hozzátéve: a bizalom megrendítése a biztonsági kockázat alábecsüléséhez vezethet.

Lázár János szavai szerint “olyan ország vagyunk”, ahol idén 400 ezer ember ment át és 170 ezren működtek együtt a hatóságokkal, ilyen helyzetben semmilyen jel, összefüggés nem alábecsülendő. Ezzel kapcsolatban utalt arra is, hogy a rendőrség múlt héten két, a brit biztonsági szervek szempontjából fontos szereplőt fogott el.

Kitért arra, hogy a Terrorellenes Koordinációs Bizottság – más biztonsági körülmények között – már 2002 óta létezett, de 2010-re kiüresedett. Most egy új rendelettel újjá kellett szabályozni a testületet, rögzítve a titkosszolgálatok, a biztonsági és rendészeti szervek működésének összehangolását, a szakemberek közötti megfelelő információáramlást – magyarázta.

A magyar terrorveszélyre vonatkozó kérdésre a tárcavezető azt válaszolta: minden alátámasztja, hogy Magyarország az EU tagjaként érintett, ezért van szükség egyebek mellett a megerősített közterületi jelenlétre is. A fokozott védelem fontosabb, mint hogy ezekről kinek mi a véleménye – hangoztatta, hozzátéve: inkább több ellenőrzés lesz, mint hogy később ennek elmaradását kérjék számon.

Emeljék meg a földvásárlási hitelkeretet!

Az állami földek megvásárlásához biztosított fejlesztési banki hitelkeret megemelésére kéri Matolcsy György jegybankelnököt Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter. A tárcavezető csütörtökön Budapesten, sajtótájékoztatón közölte: azt kezdeményezi, hogy a 150 milliárd forintos hitelkeretet duplázzák meg. Indoklásul elmondta, hogy eddig már 125 milliárd forintnyi hitelígérvényt kértek a gazdák, akik állami földet akarnak venni. Tudatta, hogy eddig mintegy 18 ezer hektár állami földet értékesítettek.

A miniszter szólt a mezőhegyesi ménesbirtokról is, amellyel kapcsolatban a kormány sajnálkozását fejezte ki amiatt, hogy – mint fogalmazott – az ellenzéki pártok félrevezették és megzsarolták az ott dolgozókat. Hangsúlyozta: a kormány nem akar konfliktust a mezőhegyesi önkormányzattal. A kabinet mind a 400 dolgozó munkaviszonyáról gondoskodni fog az újjáalapított mezőhegyesi mintagazdaságban – közölte Lázár János. Azt ígérte, a napokban felkeresi majd a település polgármesterét, aki adóbevételkieséstől tart. A kormány kész megvizsgálni ennek kompenzálását – mondta a tárcavezető.

A Miniszterelnökség vezetője szerint az ügyben az MSZP “egy nyolcezer hektáros nagybirtok mellett teszi le a voksot”. Azt is közölte, hogy a kormány támogatja Győrffy Balázs fideszes képviselő, agrárkamarai elnök törvényjavaslatát, amellyel a föld tulajdonosa a hosszú távra kötött haszonbérleti szerződés megkötése után öt évvel, majd később rendszeresen felülvizsgálhatná a bérleti díjat.

Az Európai Bizottság lényegében megtámadta Magyarországot

A paksi beruházással összefüggésben úgy fogalmazott: az Európai Bizottság lényegében megtámadta Magyarországot azzal, hogy minden ügyben, ami az asztalán volt, eljárásokat indított. Mind mondta, bízik abban, hogy akik kudarcot vallottak a bevándorláspolitikában, leszerepeltek a bevándorlás megállításában, azok most nem állnak bosszút és nem a sértődöttség és düh beszél belőlük, de nehéz a tucatnyi vizsgálatot ettől függetleníteni.

Paks “köszöni jól van és megy előre” – jelentette ki, hozzátéve, hogy folyamatosan konzultálnak a bizottsággal és készek a kompromisszumra.
Lázár János a gazdaság és a megfizethető lakossági áram szempontjából is létfontosságúnak nevezte az atomerőmű kapacitásnak fenntartását és azt, hogy az tartósan állami kézben maradjon.

A tárcavezető egy kérdésre arról is beszélt, hogy a rezsicsökkentés befagyasztására nem kötelezhetik az államot az energetikai szolgáltatók feljelentése nyomán indult kötelezettségszegési eljárásban, azonban arra van esély, hogy a veszteségeiket kompenzálnia kell az államnak. Ez a lakosságot nem érintheti – tette hozzá. Jelezte azt is, hogy ha az állam megállapodás helyett bíróságra megy, akkor 100 milliárdos per előtt áll, kétséges kimenetellel.

Megkérdezték arról is, hogy érintheti-e Magyarországot, hogy Oroszország felfüggesztette a gáz továbbítását Ukrajnába. Azt felelte: a döntés a tranzitot nem érintette, a hazai gázellátás biztonságban van és Magyarország szükség esetén Szerbiának is tud gázt adni.

A tárcavezető arról is beszámolt, hogy jövőre 2000 milliárd forint uniós forrást terveznek kifizetni, ennek első lépéseként decemberben 1800 milliárd értékű felhívást jelentetnek meg. Ennek részeként mintegy 1300 milliárd forint értékű közlekedési beruházás elindításáról döntött a kormány. Lázár János ide sorolta a 3-as metró infrastruktúrájának rekonstrukcióját 125 milliárd, a MÁV motorvonat-beszerzését 85,2 milliárd, az M30-as Miskolc és Tornyosnémeti közötti szakaszának megépítését 79 milliárd, az M6-os autópálya Bóly és Ivándárda közötti szakaszát 48 milliárd, a megyei jogú városok vasútállomásainak felújítását 42 milliárd, az M7-es és Kaposvár összekötését 63 milliárd forintos költséggel. Kiemelte azt is, hogy jövőre a nyertes vállalkozások által igényelhető előleg összegét a jelenlegi 30 százalékról 50-re emelik.

Lázár János a tájékoztatón azt is elmondta, hogy elveszítették a Századvég-tanulmányok kiadásával kapcsolatos pert, így a Miniszterelnökség napokon belül – elektronikus úton – kiadja a perelő újságírónak a több mint 30 ezer oldalnyi dokumentumot.

Ismertette továbbá azt a kormányzati szándékot, amely a 19. század második és a 20. század első felében – 1947-ig – hivatalban lévő miniszterelnökök sírjainak felújítására vonatkozik. Szerinte ez mintegy százmillió forintból megvalósítható, hangsúlyozta ugyanakkor: háborús bűncselekmény miatt elítéltek sírját nem kutatják fel.

Az RTL Klub kitiltását a Parlamentből a tárcavezető kérdésre úgy kommentálta: mindenkinek be kell tartania a törvényhozás épületében előírt szabályokat.

(Forrás: mti.hu)