quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2021. 07. 30. péntek
  -  Judit, Xénia
Promenad.hu archívum

Ítélet nélkül tettek tönkre életeket

2011. február 25.

A város alpolgármestere az Emlékpont előadótermében figyelmeztetett arra, hogy nem tehetünk különbséget a diktatúrák között a szerint, hogy barna volt vagy vörös.
A rendezvény meghívott vendége Krasznay Béla egykori recski rab, a Recski Szövetség országos elnöke volt, aki Blazovich Péterrel, az Emlékpont intézményvezetőjével beszélgetve idézte fel a múltat.
Krasznay Bélát 1948-ban tartóztatták le összeesküvés és hűtlenség vádjával. Mivel bizonyíték híján a bíróság nem tudott vele mit kezdeni, internálták. 1950 őszén vitték át sokadmagával Kistarcsáról Recskre. Az egykori rab elmondása szerint az internálótáborban nem csinálhattak semmit, így elsatnyultak, Recsken viszont napi 14 órában kellett a legkeményebb fizikai munkát végezni, miközben hajszolták és verték őket.
Beszélt arról is, hogy a kemény fizikai megterhelés után a szellem is megkövetelte a magáét, megindult a kulturális élet is a táborban. Például Shakespeare-t idéztek és az évekkel korábban olvasott könyveket mesélték egymásnak.
`Nagyon erős bajtársi szellem alakult ki.` mondta Krasznay Béla, arra is kitérve, hogy voltak persze, akik besúgókká lettek. Volt, aki a túlélésért tette, és szégyellte magát, de olyan is volt, aki lealjasult, és sokszor ki is talált dolgokat, hogy kapjon egy csajka ételt, miközben a bemártottakat 30 napra sötétre rakták vagy gúzsba kötötték.
“Ősszel elkezdett folyni a víz a hátunkról, és ez addig volt így, amíg decemberben rá nem fagyott az emberre a ruha.” – emlékezett vissza a 88 éves volt recski rab, aki szerint csak a belső tartásnak köszönhetően tudták túlélni a kegyetlen munkatábort.
És hogy miért idézi fel a történteket, amikor csak tudja? “Azért, hogy a jövő generáció lássa, ha egy ország élére idegen hatalom által magyarul beszélő, de nem magyar szívű emberek kerülnek, hova jut egy ország. Recsk a vége.”
Kokovai Péter