quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2022. 09. 28. szerda
  -  Vencel
Promenad.hu archívum

Választás 2010 – Fidesz-program – Több rendőrt, szigorúbb Btk.-t!

2010. március 15.

A rendről és közbiztonságról szóló fejezetet Lázár János, az
Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes elnöke
dolgozta ki, “Itt az idő, hogy újra rend legyen az országban!”
címmel.
A programpontok első helyén emeli ki az elszámoltatás fontosságát,
szerinte ugyanis a rend megteremtéséhez mindenekelőtt fel kell tárni
az igazságot az elmúlt évek kormányzati visszaéléseivel
kapcsolatban. “Nemzeti ügynek tekintjük, hogy a kormány számoljon el
az adófizetők rábízott forintjaival, számoljon el az Európai Unióból
érkező támogatásokkal, számoljon el az állami gazdasági társaságok
működésével és pénzügyi támogatásaival” – írja.
A Fidesz alapelvének tekinti a törvény előtti egyenlőséget, a párt
számára ugyanis – mint írja – nemzeti ügy az is, hogy a politikusok,
választott tisztségviselők az emberek védelmét, az ország
szolgálatát tartsák legfontosabbnak, és “ne a mentelmi jog és a
törvény feletti kiváltságok legyenek a közéleti szerepvállalás
mozgatórugói”.
Lázár János kijelenti: a választások utáni első lépések egyikeként
szigorítani fogják a büntető törvénykönyvet (Btk.). Véleménye
szerint sokkal több esetben kell alkalmazni a tényleges
életfogytiglanig tartó börtönbüntetés intézményét, mint jelenleg.
Különös gonddal kell védeni a gyermekeket és az időskorúakat, s
Magyarország nem tűrheti el azt sem, hogy rendőrökre vagy
pedagógusokra következmények nélkül lehessen támadni. A több
országban már bevezetett “három csapás” törvény maga lesz a
visszatartó erő – fejti ki.
Külön szól arról, hogy az állam kizárólagos joga és lehetősége a
rend helyreállítására. “Az erős Magyarországnak nincs szüksége
gárdákra, mert képes mindenki számára rendet, védelmet és
biztonságot garantálni.”
A politikus egy új rendőrség megszületéséről is ír, hiszen –
hangsúlyozza – az adófizetők a magyar rendőrséget azért tartják
fent, hogy szolgálja őket, nem pedig azért, hogy uralkodjon
felettük. “Szakítani fogunk az elmúlt évek gyakorlatával, amelyben a
rendőr az állami uralom jelképe és annak végrehajtója” – mutat
rá.
Lázár János úgy látja, a választások után azonnal növelni kell a
rendőrség létszámát. Az országnak legalább 3500 új rendőrre van
szüksége. Az új parlamentben a rendőrökre vonatkozó új törvények
meghozatalának elsőbbsége kell legyen. “Mi jó fizetséget fogunk adni
a munkájukért” – teszi hozzá.
Az “állandó, erős rendőri jelenlét minden magyar településen”
jelszó alatt kifejti: a rendőröknek minden magyar településen ott
kell lenniük. “Szakítani fogunk azzal a gyakorlattal, amely rendőrök
ezreit tartja íróasztalok mellett, miközben az utcákról hiányoznak
azok, akik képesek lennének a hétköznapok rendjét garantálni” –
ígéri.
Az alapelveik közé sorolja a mindenkinek kijáró védelmet, azt, hogy
a törvény az áldozatokat védje, ne az elkövetőket, valamint a gyors
bírósági eljárásokat is.
Navracsics Tibor arról írt, hogy a Fidesz által kínált válasz a
joguralomra, a kiszámíthatóságra, az elszámoltathatóságra, a
felelősségre, az írott jogszabályok és az íratlan erkölcsi parancsok
mindenkori tiszteletben tartására, a felelősségteljes politizálásra
és az emberek iránt érzett felelősségtudatra épül.
Az első lépés, amely kivezet abból a válságból, amelybe a
szocialisták sodorták Magyarországot, hogy megteremtik a széles
társadalmi támogatottságon nyugvó demokratikus politizálás
feltételeit. Ez olyan kormányzást jelent, amely nem alattvalónak
tekinti az állampolgárokat, hanem példaként szolgál az emberek
mindennapi életviteléhez, amely minőségében más, mint amit az elmúlt
években tapasztalni lehetett – mutatott rá.
Újjá kell építeni a joguralomba vetett hitet, rendet, biztonságot
kell teremteni. Vissza kell állítani a demokratikus
intézményrendszerbe vetett bizalmat: azonnal véget kell vetni annak
a gyakorlatnak, hogy az igazságszolgáltatást politikai támadások
kereszttüzébe állítják, illetve, hogy a kormány közérdekű adatok
nyilvánosságra hozatalát akadályozza saját hatalmi ambícióitól
vezérelve.
Mint kifejtette: Magyarországon a demokráciába, a jogállamba és az
alkotmányosságba vetett bizalom forog kockán, és az elmúlt nyolc
évben kormányzó baloldal minden cselekedete rontotta az újrakezdés
esélyeit. Magyarországon 2010-re nem pusztán a baloldal, és nemcsak
az MSZP gyengült meg, hanem a demokrácia vált gyanússá az emberek
szemében – írta.
Hozzátette: a közrend megingása, az intézmények kiüresedése, a
normák semmibevétele, a joguralom ellehetetlenülése, valamint a
mindent átszövő politikai és gazdasági korrupció napjainkra az egész
demokratikus átmenet célját és értelmét kérdőjelezi meg. Magát az
államot sem övezi erkölcsi megbecsülés, mert maga sem viselkedik
erkölcsös módon.
Az őszödi beszédre utalva kifejtette: a kormánnyal szemben szűnni
nem akaró bizalmatlanság valódi oka mindvégig változatlan maradt: a
baloldal soha nem tudott elszámolni a választóknak azzal a
hazugsággal, amelynek árán 2006-ban meg tudta tartani a parlamenti
többséget. Miután a hazugság lelepleződött, az MSZP és kormányfője
ahelyett, hogy szembenézett volna a választókkal és bocsánatot kért
volna, kérkedni kezdett szégyenletes tetteivel – fogalmazott
Navracsics Tibor.
Kitért arra is, hogy a hatalomgyakorlók olyan cselekedetekre
szánták el magukat, amilyenekre a rendszerváltás óta nem volt példa:
2006 őszén diktatúrákat idéző brutalitással oszlattak fel egy békés
megemlékezést, majd mindent megtettek annak érdekében, hogy
akadályozzák a független igazságszolgáltatás munkáját.

Forrás: MTI