Lajtoskocsi hozza majd a vizet?
település van a jelenlegi listán.
Komoly levelezésben áll az ÁNTSZ az önkormányzatokkal és a vízszolgáltatókkal. Arra kíváncsiak, hogy mely településeken, milyen arzéntartalmú az ivóvíz, és ahol átlépi a határértéket, ott milyen intézkedések tettek eddig, és mire készülnek. Az ok: december végén lejárt az Európai Unió által meghatározott türelmi idő, most már mindenütt 10 mikrogramm/liter alatt kell lennie az ivóvíz arzéntartalmának.
Bács-Kiskunban jelenleg 61 olyan településről tudunk, ahol az ivóvíz arzéntartalma határérték feletti mondta dr. Mucsi Gyula regionális tisztifőorvos. Ez 250 ezer embert érint. A lista azonban nem végleges. Most azért levelezünk az önkormányzatokkal és a szolgáltatókkal, hogy az egyes településeken milyen technológiával tudnának javítani az ivóvíz minőségén. Ezen kívül, ahol csupán egy-két mikrogramm az eltérés, ott matematikai számításokra is szükség van. Amint ezeket az egyeztetéseket lefolytattuk, hozzuk meg a határozatot arról, hogy milyen intézkedések szükségesek a lakosság egészségének megvédésére.
A szolgáltatást nem korlátozzuk, de kötelezhetjük az önkormányzatokat arra, hogy egészséges ivóvizet biztosítsanak. Ez palackozott víz esetében fejenként és naponta 3 liter, lajtos kocsival szállított víz esetében pedig 5 liter. A tisztifőorvostól megtudtuk azt is, a magas arzéntartalmú víz huzamos fogyasztása számtalan egészségügyi kockázatot rejt, elsősorban tüdő és bőrrákot okozhat.
Nyolc településen hatérték feletti az arzén
A Bácsvíz Zrt. szolgáltatási vezérigazgató-helyettese, Szigeti Tibor elmondta: Az ÁNTSZ-nek megküldött levelünkben nyolc olyan települést soroltunk fel, ahol az ivóvíz arzéntartalma határérték feletti, de a legmagasabb érték sem éri el literenként a húsz mikrogrammot. A települések többségénél az arzéntartalom attól függ, hogy melyik kútból történik a kitermelés. A nyolc település egyike Kecskemét, ahol ötven mélyfúrású kút van. A kutak mintegy felénél határérték alatti az arzéntartalom, a többinél határérték feletti. A legtöbb érintett településen hasonló a helyzet, azaz két kút esetén az egyik kútban határérték alatti, a másikban határérték feletti az arzéntartalom. Ha a napi átlagos vízfogyasztást nézzük, akkor a magas arzéntartalmú kutak üzemeltetésére nincs szükség, ezeket legfeljebb a nyári, hosszú kánikulai időszakokban kell bevonni a termelésbe. E mellett kisebb technológiai módosításokkal vízkeveréssel megoldható, hogy az ivóvíz arzéntartalmát a legtöbb településen határérték alatt tartsuk. Kivételek közé tartozik Fülöpjakab, ahol egyetlen kút van, így csak az ivóvízminőség javító program jelenthet megoldást.
Kék-víz társulás
Idén januárban 31 önkormányzat részvételével megalakult a Kék-víz társulás, amelynek célja a vízminőség javító beruházás megvalósítása. Az önkormányzatokat terhelő önrészt a tulajdonosok döntése alapján a Bácsvíz Zrt. átvállalja. A 31 település közül csak néhányan érintettek az arzénmentesítésben, vannak köztük olyanok is, ahol a szolgáltatott ivóvíz kifogástalan, ők vízátadóként szerepelnek a társulásban.
Szigeti Tibor hozzátette: az Egészségügyi Világszervezet és az unió által előírt 10 mikrogrammos határértékről nem érdemes vitatkozni. Az tény, hogy a csatlakozási tárgyalásokon a magyar állam a vízminőség javítást bevállalta, ugyanakkor nem dolgoztak ki tervet a vízminőség-javító program végrehajtására. Erre az unió Magyarországnak 240 milliárd forintot biztosított, ám ebből csak néhány milliárd lett felhasználva.
Az ok kettős. Egyrészt a támogatás csak a költségek 50 százalékát fedezi, a másik ötvenet a magyar álamnak és az önkormányzatoknak kellene biztosítani. A mai napig sem lehet biztosan tudni, hogy mennyi önrészt kell fizetniük a településeknek és mennyit az álamnak. Másrészt teljesen szakmai kérdésben az önkormányzatok képviselő-testületeinek kellett dönteniük, és bizony, nem mindenütt értették meg, hogy miért is kell az ivóvízminőség-javító programokban részt venni. Szigeti Tibor szerint az elképzelhetetlen, hogy a településeken palackozott vizet osszanak, vagy lajtoskocsik járják az utcákat, ez a feladat logisztikailag nem megoldható és végrehajtása is ellenőrizhetetlen.
Fülöpjakab: évi 50 millió palackozott vízre?
Fülöpjakabon 1160 ember él. Ha mindenkinek naponta csak 3 liter vizet kell biztosítani, az éves szinten ötvenmillió forint költséget jelent úgy, hogy a település éves költségvetése 125 millió forint. (Kiszámoltuk, Kecskemét esetében ez a költség évi 4,8 milliárd forint lenne.) Ez kivitelezhetetlen volna mondta lapunknak Lovasné dr. Polyák Erzsébet, Fülöpjakab jegyzője. És nem csak a pénz miatt, hanem azért is, mert ennek a gyakorlatát még sehol, senki nem tudta megmondani. Az egyetlen reményünk a Kék-víz program, amelyben mi is részt veszünk.Forrás: baon.hu