Húsvéti tojásvadászat a Szegedi Vadasparkban
Mi a Húsvéti tojás eredete?
A hosszan tartó böjti időszak alatt falgyülemlett tojásokat leggyakrabban pirosra festették. Újabban úgy véljük, hogy a piros Krisztus vérét jelképezi. Egy Körmendről származó monda szerint egy asszony a kosarában tojást vitt, letérdelt a kereszten függő Jézus elé, akinek a vére a tojásokra hullott és megfestette azokat. A száj hagyomány szerint ezért festjük a tojásokat pirosra. Egy másik monda szerint az első piros tojásokat Mária készítette, hogy a gyermek Jézust szórakoztassa. A rómaiak idején a császárok születését piros tojás adta hírül. A piros szín használata azonban még régebbi korokra nyúlik vissza. Az emberiség történelmének hajnalán a piros színnek védő erőt tulajdonítottak, amely megoltalmaz az ártó szellemektől. Valószínű, hogy e régi hiedelemre rakódtak rá a későbbi korok kulturális örökségei.
A Húsvéti tojás fajtái, díszítési módjai
A patkolt tojás: valaha a húsvéti hajnalfát díszítették vele. A díszítésen kívül azonban rontásűző feladatot is ellátott. Manapság csak a kovácsok és kézművesek ügyességének kimagasló tudásának bizonyítéka egy-egy ilyen `patkós` műremek. A hímes tojás: készítésének több módszerét ismerik, mint például a festés és az írókázás. Maga a hím szó a mintát jelenti, ami a tojásokra(terítőkre, szőttesekre, ruhákra) kerül. A festést talán nem kell bemutatni, de az írókázás talán nem olyan ismert. A különös név nem bonyolult technikát takar. A tojásokra viasszal ráírták a mintát, majd festékbe mártották, a viaszos részt nem fogta be a festék, így a rajz előtűnt.Forrás: szegedindex.hu