fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 05. 30. csütörtök
  -  Janka, Zsanett
Promenad.hu archívum

Mit válasszak? A családom vagy a szerelmem?

2010. március 06.

Egy háromgyerekes anyuka írt levelet a Baon.hu-nak, aki kétségbeesésében, nem tudja, kihez forduljon tanácsért. Azt írja, romokban az élete, és lassan beleőrül a tanácstalanságba.

“Tisztelt Baon.hu!

Háromgyermekes anya vagyok, de csak nemrég ismertem meg az igazi szerelmet. Úgy hasított belém ez az érzés, ahogyan a romantikus filmekben látni. Józan eszem és ítélőképességemet is elvesztettem, azóta csak őrlődök, nem tudom mitévő legyek.

Egy családi barátba szerettem bele. Korábban is gyakran találkozunk, de úgy fél éve egyszer csak másként kezdtem nézni rá. Jól esett minden pillantása, boldog voltam, ha bármi miatt felhívott, ha `véletlenül` hozzám ért, belepirultam az izgalomba. (Férjem iránt ő legyen Árpád ilyet sosem éreztem. Nem volt túl erős a kapcsolatunk, mikor jött az első gyerek, aztán szépen lassan beletörődtem, hogy mellette kell hogy leéljem az életem.)

Egy jókedvű kávézás alkalmával derült ki, hogy Ő is viszonozza érzéseimet, amikor bevallotta, egymáséi lettünk. Hónapokig titokban találkoztunk. Bár a család gyanakodott, egy ideig sikerült megnyugtatnom őket. Aztán szerelmem nevezzük Péternek vallotta be a férjemnek, hogy mi összetartozunk. Sajnálom szegény Árpádot, mert azóta sem tért magához a sokkból, mindent megtesz azért, hogy kibéküljük. Pedig ez több mint reménytelen.

Főképp azóta, amióta megtudtam, gyereket várok Pétertől. Már nem tudnám elvetetni, de nem is akarnám. Boldog vagyok, hogy neki szülhetek, persze nem vagyok biztos abban, hogy mi együtt lehetünk egy új család. Azt mondja, örül a babának, de abban sem vagyok biztos, hogy neki én vagyok az egyetlen. A régi családom viszont darabokban, és kínoz a lelkiismeret, hogy ez nekem köszönhető. Férjem iránt már csak sajnálatot érzek, a gyerekek pedig ellenem fordultak. Egyelőre még velük élek. Péterhez sem akarok költözni, és a gyerekeket sem hagynám el, így nem tudom, mi tévő legyek. Már aludni sem tudok, lassan beleőrülök a tanácstalanságba.” (baon.hu)