fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 05. 30. csütörtök
  -  Janka, Zsanett
Promenad.hu archívum

A helyes fogmosás titka

2010. február 28.

A fogorvosi tapasztalatok és a felmérések azt mutatják, hogy sokan csak felnőttkorban tanulják meg, hogyan kell rendesen fogat mosni ha egyáltalán megtanulják. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat, hogy valamivel nyugodtabban ülhess be a fogorvosi székbe.

A plakk és a fogszuvasodás

A fogmosás célja a plakk eltávolítása. A plakk többnyire a fogak tövében, az íny és a korona határán alakul ki, másik kedvenc helye a zápfogak rágófelszínén futó barázda. Ételmaradékból és a benne elszaporodó baktériumokból áll. E baktériumoknak kedvenc táptalaja a cukor, de tudni kell, hogy minden lisztből, krumpliból készült étel már a nyálban található amiláz enzimek hatására cukorrá bomlik. Gyakorlatilag tehát minden evés után megkezdődik a plakk-képződés.

A plakkal az a baj, hogy baktériumai a cukrot savvá emésztik, a sav pedig károsítja a fogzománcot. Ez egy idő után elvékonyodik, kilyukad, így a baktériumok már be tudnak jutni a számukra sokkal kellemesebb fogbélbe. Ha idáig eljutottak, az már maga a fogszuvasodás, innentől nem könnyű feladat visszatérni a fog eredeti, egészséges állapotához.

Ínygyulladás

A szájban túlzott mértékben elszaporodott baktériumok másik kedvezőtlen hatása a fogíny gyulladása. A fehérvérsejtek és a bacik között dúló, folyamatos csatározásban a fogíny `ártatlan` sejtjei is elpusztulnak, így a fogíny sorvadni kezd. Mivel azonban csak az eredetileg ínyből kilógó fogrészt, a koronát fedi zománc, a sokkal sérülékenyebb, csupán cementtel borított fogfelszín védtelenné válik. A savak hatására a cement a zománcnál sokkal gyorsabban károsodik, a kórokozók a foggyökérbe juthatnak, az ott zajló gyulladás pedig hamar tönkreteheti az egész fogat.

Fogágygyulladás

A felborult baktérium-egyensúly talán legsúlyosabb következménye a fogágygyulladás (periodontitis). Ilyenkor már nem csupán a fog vagy a fogíny károsodásáról van szó, hanem az állkapocscsont pusztulásáról is. Maga a fogat tartó szerkezet veszíti el működését, ezért megszűnik a fog legfontosabb, pótolhatatlan tulajdonsága, a stabilitás (mozgó foggal nem lehet rágni). A fogak kilazulnak, ki is eshetnek, ráadásul a pótlás is igen macerás, gyakran csak műfogsorral oldható meg.

A fogak elvesztése

Bár a fogpótlás az elmúlt években sokat fejlődött, a fogak elvesztésének komoly következményeivel mind a mai napig számolni kell. A hiány melletti fogak is elvesztik stabilitásukat, és a szemközti, összefekvő fog is rendellenes helyzetet vehet fel. Ha több fogat érint a dolog, a rágás is tökéletlenné válhat, ami emésztési problémákhoz vezethet. A megfelelő rágás nélkül ugyanis túl nagy mennyiségű, rosszul emésztett táplálék jut a vastagbélbe, ami az ottani betegségek (divertikulum, aranyér, daganat) kialakulásának melegágya. Emellett a fogak elvesztése természetesen az önértékelést is befolyásolja, ami lelki és szociális problémákhoz vezethet.

A megelőzés jelentősége

Nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy a felsorolt fogbetegségek döntő részben megelőzhetők. Természetesen, mint minden betegséggel kapcsolatban, itt is ecsetelhetnénk a genetikai hajlam jelentőségét. A páciensek gyakran belekapaszkodnak ebbe a szalmaszálba, hiszen az öröklődés, a végzetszerűség hangsúlyozása csökkenti az egyéni felelősség érzését. Még nem rendelkezünk azonban olyan adatokkal, amelyek ebben a betegségcsoportban az öröklődés jelentőségét támasztanák alá, a legtöbb vizsgálat legfeljebb a valószínűségét veti fel ennek. Az viszont kőkeményen bizonyított tény, hogy a megfelelő szájhigiéné döntő hatással van fogaid sorsára. Itt elsősorban két tényezőt kell megemlítenünk: a fogmosás minőségét és a dohányzást.

A dohányzás és a fogak

A dohányfüst egészségkárosító hatásának jelentőségét nem lehet eléggé hangsúlyozni. Érfalkárosító hatása miatt az szívinfarktusnak, a szélütésnek és a végtagok érbetegségeinek valószínűsége, rákkeltő hatása miatt pedig elsősorban a tüdő, a húgyhólyag és a száj-garat-gége daganatainak valószínűsége nő sokszorosára. Ezek mellett szinte már jelentéktelennek tűnik, de a dohányfüst a szánkban élő baktériumok káros hatásait is fokozza. Valószínűleg elsősorban a nyálkahártya pusztulása, de a fehérvérsejtek reakciójának csökkenése miatt is kedvez a baktériumoknak.

A dohányosok fogínyének és fogágyának pusztulása sokkal gyakoribb, mint az átlagnépességé, és ez a hatás a dohányzás abbahagyását követően még évekig érezhető lehet.

Fogmosás

A fogak megbetegedését tehát gyakran az ínyen és a fogak felszínén megtapadó baktériumpopuláció váltja ki. Eltávolítására sok-sok módszert találtunk már ki a történelem során, de manapság a nyugati kultúrában teljes tért hódított a fogkefe.

Jó fogkefét tulajdonképpen könnyű venni, még az egyszerűbb kefék is megfelelnek a minimális követelményeknek. A fokrém típusa sem mindent eldöntő kérdés, bár kétségtelen, hogy egyes betegségekben jól jöhet a speciális összetételű paszta. A hangsúly magán a fogmosási technikán van.

Le kell szögeznünk, hogy a sikálás nem vezet eredményre. Korábban ezt a technikát tanították, de ma már nem ajánlják. A legveszedelmesebb plakkok ugyanis a fogak tövében, tehát az ínyhez közel helyezkednek el, a vízszintes rángatással pedig csak még beljebb, a fog és az íny közötti zugba sodrod, ahelyett, hogy kipiszkálnád őket. Ennek a módszere a következő:

* helyezd a fogkefét 45 fokos szögben az íny-fog határra, és kissé körkörös mozdulatokkal, billentve dörzsöld a fogfelszínt.

Ha túl kemény a fogkeféd, felsértheted az ínyt, ha pedig túl puha, nem biztos, hogy sikerül odébb terelni az ételmaradékot. Egyébként a plakk könnyen feloldódik a nyálas fogkrémben, ha valóban igyekszel, biztosan el tudod távolítani.
Tévedés!

Az a korábbi nézet, hogy három ívben (két oldalsó és elülső) kell gondolkodni, tehát érvényét vesztette. A kipiszkálós technikával fogról fogra kell haladni, és minden oldalról igyekezni kell körüljárni a fogakat. Ezért egy rendes fogmosás úgy három percig tart, sőt a másfél percnél rövidebb műveletet feleslegesnek tekintjük.

Fogselyem, elektromos fogkefe, szájzuhany

A fogselyem nagyon ajánlott a fogkefés technika kiegészítésére, a fogak közéből ugyanis így lehet a legjobban kivarázsolni az ételmaradékot (persze azért az alapos fogkefézés is megteszi). Hátránya az ára, ugyanis alkalmanként, jó használat mellett 50 cm is elfogy. Az elektromos fogkefék jók, mert eleve körkörös mozdulatokat végeznek a sikálás helyett. Valamiért az embereknek kényelmesebb így fogat mosni, nagyobb az átlagosan fogmosással töltött idő. Ezekkel szemben a szájzuhany nem elégséges módszer, az erős vízsugárral ugyanis nem feltétlenül sodródik le a plakk a fogról.
Forrás: ötvenentúl.hu