Így hat az időjárás-változás szervezetedre

Az időjárásra érzékeny emberek általában nem egy adott időjárástól, sokkal inkább az abban beálló változásoktól szenvednek. Az időjárásváltozás pedig többet jelent, mint puszta hőmérsékletcsökkenés vagy -emelkedés: változik ilyenkor a légnyomás, a levegő páratartalma és a széljárás is.

Miért sajog a korábban eltört csont?

A különféle egészségügyi tünetek megjelenése leginkább a légköri nyomás változásával függ össze, de érdekes módon a nyomás növekedésére kevésbé érzékenyen reagálunk, mint a csökkenésére.

A jelenség élettani háttere, hogy a szervezet a levegő molekuláit kvázi barométerként érzékeli. Amikor csökken a légnyomás, az addig összenyomott szövetek valamelyest kitágulnak. Ha a testben valahol gyulladás vagy régi sérülésből, műtétből származó heg van, az ilyenkor húzódhat, amit fájdalomként élhetünk meg. Ez az alapja annak a jelenségnek is, hogy a korábban eltört csontok például vihar előtt (amikor jellemzően csökken a légnyomás) sajogni kezdenek. Heves viharok során rövid időn belül nagy légnyomásváltozások léphetnek fel, ilyenkor a csontok és ízületek alkalmazkodása miatt tovább súlyosbodhatnak az ízületi fájdalmak.

Csökkenő légnyomás esetén a migréneseknek is rohamokra kell készülniük, továbbá ilyenkor a stroke gyakorisága is megnő.

Miért vagyunk fáradékonyabbak melegfrontnál?

Melegfront esetén a hideg légtömeg mögé melegebb nyomul. A légnyomás folyamatosan csökken, a hőmérséklet a front előtt szintén csökken, majd lassan nő, és gyakori az esőzés.

Melegfront idején a vér pH-értéke savasabb lesz, mivel a szervezetben felszaporodik a tejsav. A légnyomás csökkenése miatt pedig a vér kevesebb oxigént képes megkötni, mindkét jelenség fáradékonysághoz, álmossághoz vezethet. Ilyenkor a szervezet több káliumot veszít, aminek pótlása elengedhetetlenül szükséges.

Ugyancsak jellegzetes melegfronti hatás az ingerlékenység, a rossz közérzet, a vérnyomás növekedése, az immunrendszer gyengülése, a vércukorszint emelkedése, az étvágytalanság és a puffadás.

Miért kínozza a hidegfront az asztmásokat?

Hidegfront esetén a légnyomás a front előtt csökken, majd növekszik, valamint csökken a hőmérséklet, és gyakran alakul ki zápor.

Mikor lehűl a levegő, az asztmásoknak a rohamok szaporodásával kell számolniuk, különösen a gyerekeknek, mert a hideg levegő a talajhoz közel csapdába ejti a levegőben található szennyeződéseket. A tüdőfunkció romlásával az allergiás tünetek is felerősödnek.

További jellegzetes hidegfronti hatás a reflexek lassulása, fáradtság, szédülés, fejfájás, hányinger, a vérnyomás csökkenése, a vércukorszint csökkenése és a szövetek vizenyősödése.

Miért nő a vérnyomás, ha emelkedik a hőmérséklet?

Ahogy emelkedik a hőmérséklet, úgy válnak gyakoribbá mind a szív-érrendszeri, mind a légzőrendszeri problémák. E mögött az áll, hogy ilyenkor az erek összehúzódnak, a vérnyomás pedig megemelkedik, hogy a felesleges hőt a bőrön keresztül adhassa le a szervezet.

Ha ez nem lehetséges, szervezetünk túlmelegszik, és fellépnek a keringési problémák, végső esetben a hőguta. Mivel meleg, száraz napokon a kipufogógázok és a napfény reakciójából ózon keletkezik, gyakoriak a légzőszervi problémák, ugyanis az ózon gyulladást kelt a légutakban.

Miért vagyunk fáradékonyak magas páratartalomnál?

Magas páratartalom esetén sokkal fáradékonyabbnak érezhetjük magunkat, aminek a titka, hogy ilyenkor nem tudjuk izzadás útján leadni a felesleges hőt, így kénytelenek vagyunk plusz energiákat felhasználni. De rontja a koncentrációt a forró nyári napokon tapasztalható magas ózonszint is.

A forró, párás idő a csont-ízületi gyulladásban, – más néven oszteoartritiszben és reumatoid artritiszben -, szenvedők fájdalmait is fokozhatja.

A megoldás: tedd ki magad az elemeknek!

Bármilyen frontról legyen is szó, hatékonyabban elkerülhetjük a kellemetlenségeket, ha kipihenjük magunkat, nem idegeskedünk feleslegesen, és kerüljük a stresszhatásokat. Szervezetünk a modern életmód, a légkondicionálás, a párásítók és a fűtés miatt elszokott attól, hogy megküzdjön az időjárással. Ennek ellensúlyozására a legjobb, ha “kitesszük magunka az elemeknek”, azaz minél több időt töltünk a szabadban, bármilyen is legyen az idő.

Az időjárás-jelentések orvosmeteorológiai részében elhangzó információkkal pedig felesleges stresszelni magunkat, sok esetben olyanokba is beleszuggerálják a fejfájást vagy egyéb fronthatást, akik alapvetően nem volnának érzékenyek az időjárás-változásra. Persze akinek nem inge, ne vegye magára!
Forrás: Lifenetwork.hu