Az egykori ügynökök névsorát hozzáférhetővé teszik

A napirendi pontot a témában édesapja révén érintett dr. Kószó Péter alpolgármester kezdeményezésére tűzte napirendre a grémium. A közgyűlésen a korábban már megnevezett beszervezetteken kívül további ügynököket nem neveztek meg. Dr. Lázár János polgármester elmondta, hogy a 99 fedőnevet és 60-70 nevet tartalmazó tanulmányt a könyvtárban, a levéltárban, az Emlékpontban és a város honlapján hozzáférhetővé teszik, az ítélkezés nem a közgyűlés dolga. A polgármester hozzátette, hogy az ismert fedőnevű, de be nem azonosított ügynökök nagy valószínűséggel a 80-as években is aktívak voltak, ezért a rendszerváltáskor az ő kartonjaikat módszeresen megsemmisítették.
Lázár János arra is felhívta a figyelmet, hogy a beszervezettek által írott jelentések nem világrengető szervezkedésekről szóltak, hanem disznóvágásokról, kocsmai beszélgetésekről és bevásárlásokról. Havránek Ferenc, az MSZP-frakció képviselője szerint, ha a beszervezés kényszer alkalmazásával is történt, az ügynöki tevékenység előnnyel is járt a beszervezettek és családjuk számára. Dr. Berényi Károly, a Tiszta Lap Polgári Egyesület képviselője viszont arra mutatott rá, hogy 20 évvel a rendszerváltás után ki kellene mondani, hogy áldozatok voltak a megfigyeltek, de gyakran az informátorok is. Az SZDSZ-es Kiss László kiemelte, hogy az első demokratikusan megválasztott Parlament komoly mulasztást követett el, ami mögött nyilvánvalóan politikai alku állt. Varga András a nagybátyja révén érintett az ügyben. Mint mondta, nem tudja elképzelni, hogy Dömötör János önként végzett volna ügynöki tevékenységet, és úgy véli, hogy az általa írt jelentéseknek semmi jelentőségük nem volt.
Kokovai Péter