fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 03. 04. hétfő
  -  Kázmér
Promenad.hu archívum

Megdöbbentő: a sok bukás miatt triplázták meg a vizsgadíjat

2010. február 03.

A Nemzeti Közlekedési Hatósághoz (NKH) fordultunk azzal a kérdéssel, hogy miért triplázták meg az autóvezetői gyakorlati vizsgadíjakat? Szabó Aliz kommunikációs és PR referens válaszolt a szoljon.hu kérdéseire.

— A közlekedési, hírközlési és energiaügyi miniszter 84/2009. (XII. 30.) KHEM rendelete határozza meg a közúti járművezetők és a közúti közlekedési szakemberek képzésével, továbbképzésével, utánképzésével és vizsgáztatásával összefüggő díjakat. Az új díjrendelet 2010. január 1-jén lépett hatályba — mondta Szabó Alíz.
— A forgalmi vizsgák díjának emelését a közúti járművezetők esetében egyrészt az tette indokolttá, hogy az ötvenperces (autóbusszal 90 perces) vizsga költségei már régen meghaladták a korábbi díjakat, másrészt kívánatos, hogy a vizsga megbecsülése javuljon, csökkenjen az indokolatlan vizsgapróbálkozások száma, rákényszerítse a tanulót a jobb felkészülésre, a képzőszerveket a hatékonyabb oktatásra, ezzel javítva a közlekedés biztonságát — mondta a PR referens.

Szabó Alíz hozzátette, hogy az elméleti vizsgák díjai és a gyakorlati forgalmi vizsgák díjai aránytalan eltérést mutattak, a gyakorlati vizsgák hátrányára. A korábbi vizsgadíj mértéke egy `B` kategóriás forgalmi vizsga esetén az oktatási óradíjnak felelt meg, holott szakmailag elfogadott, a szakmai szervezetek által is támogatott, hogy a vizsgadíj az oktatási óradíj többszöröse legyen. A szigorúbb vizsgáztatás és a magasabb díjtételek növelik a közlekedés biztonságát.
Elmondása szerint a 2006-2009 közötti forgalmi vizsgákra vonatkozó — az összes járműkategóriát tartalmazó — statisztikákból megállapítható, hogy az első vizsgára jelentkezőknek átlag 63%-a felelt meg a követelményeknek, a pótvizsgákon pedig csak a jelentkezők átlagosan az 53-55%-a tudott sikeresen levizsgázni. A közúti járművezetők forgalmi vizsgájának díja 2009 év végére jelentősen elszakadt mind a képzés tényleges költségeitől, mind a gépkocsi-beszerzési, és -üzemeltetési költségétől. Míg egy közepes kategóriájú gépkocsi egy tankolása 2009 évben már 1214 000 Ft, addig egy ötven perces forgalmi vizsga díja 3660 Ft volt. A gyakorlati vizsgadíj nem érte el az oktatási óradíj átlagának kétszeresét (pl. 1975-ben ez a viszonyszám ötszörös volt), és nem ösztönözte a jelölteket a kellő gyakorlat megszerzésére, a megfontoltabb vizsgára jelentkezésre. Ezért egyre gyakrabban volt tapasztalható, hogy a többszöri sikertelen próbálkozás végösszegben nem csak magasabb vizsgadíjat eredményezett, de emellett kudarcélményt is jelentett a vizsgázó számára, ami nem segítette elő a kívánt tanulási folyamatot.
A PR-referens szerint a közlekedésbiztonság oldaláról vizsgálva a helyzetet, az alacsony vizsgadíj mellett `próba szerencse` alapon történik a vizsgázás, amely sikeressége esetén a vizsgakövetelmények minimumán bocsátja ki az új vezetőt a forgalomba, a magasabb vizsgadíj viszont arra ösztönzi a tanulót, hogy a vizsgán `biztosra` menjen. Ezáltal statisztikailag bizonyíthatóan megemelkedik azoknak a száma, akik a minimális vizsgakövetelmény szintjét meghaladó tudással tesznek vizsgát.
— A fenti két állítást igazolja a forgalmivizsga-eredményesség folyamatos csökkenése, illetve a forgalomban 5-ször sikertelenek számának gyors növekedése. 2008-ban, a túlnyomórészt fiatal (könnyen tanuló) 17-30 éves korosztály esetében `B` kategóriából 100 vizsgázóra 182 forgalmi vizsga jutott — mondta Szabó Alíz. — Figyelembe véve, hogy `B` kategória forgalmi vizsgán 2008-ban 54 fő (2009 első félévében már csak 52 fő) felelt meg az első vizsgán, a fennmaradó 46 főre 127 vizsgaesemény jutott a sikeres vizsgáig, ami az ő esetükben átlagosan majdnem három vizsgának felelt meg.
Ez azt jelenti, hogy a vizsgázók az előírásoknak megfelelő felkészülés helyett a vizsgadíj alacsony volta, `értéktelensége` miatt inkább csak próbálkoznak. A bemutatott állapot tartós fennmaradása nem kívánatos — húzta alá.

A cél, hogy ne kísérletezgessenek

— A képzés területén jelentkező túlkínálat miatt a képzés színvonala csökken — mondta Szabó Alíz. — Ezt egyértelműen alátámasztja az elméleti és gyakorlati vizsgaeredményesség csökkenése, amelyből kiemelendő a `B` kategória gyakorlati forgalmi vizsgaeredmények elmúlt 5 évben jelentkező mintegy 10%-os csökkenése a vizsgázók első forgalmi vizsgái esetében (64%-ról 54%-ra). Az öt sikertelen forgalmi vizsgát követően PÁV-vizsgálatra kötelezetteknél az alkalmatlanok aránya mindössze 5,5%, vagyis az ötször sikertelenek 94,5%-a esetében a szakmai felkészültség hiányos. A csökkenő színvonal melletti követelményszint megtartása az indokoltnál és tolerálhatónál nagyobb nyomást gyakorol a vizsgabiztosra. Ez a vizsgakövetelmények csökkenéséhez is vezethet — tette hozzá.
Az NKH álláspontja szerint, a közlekedésbiztonság szempontjából kedvezőbb lenne, ha a vizsgázók a vizsgán kellő felkészültséggel jelennének meg, minimális tudásszinttel nem `kísérleteznének` sikeres vizsgát tenni. Szakmai várakozás szerint hosszabb távon a megemelt vizsgadíj azt eredményezi, hogy felkészültebb járművezető-jelöltek kerülnek vizsgára, kevesebb az egy vizsgázóra jutó vizsgaesemény, az átlag felkészültség magasabb lesz a minimális vizsgakövetelményeknél, ennek eredményeként a közlekedésbe kerülő járművezetők beilleszkedése zökkenőmentesebben történhet meg. Mindezen tényezők összhatása a társadalom szempontjából a közlekedésbiztonsági helyzet általános javulását eredményezheti. (szoljon.hu)