fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 05. 28. kedd
  -  Emil, Csanád
Promenad.hu archívum

Engedjen a gyereknek egy kis pihenőt – jobban megy majd a tanulás

2010. február 02.

Egy tanítási órát követő kávészünet segíthet rögzíteni az épp tanult információt – magyarázta Lila Davachi, a New York-i egyetem professzora. Kollégáival a Neuron című szaklapban tették közre kísérleti eredményeiket.

A kutatók az emlékezetért felelős agyterületeket, a hippokampuszt és a kérgi részeket képezték le funkcionális mágneses rezonanciával (fMRI). A kísérleti alanyoknak olyan képpárokat mutattak, amelyek közül az egyik egy emberi arcot, a másik egy tárgyat vagy egy színhelyet ábrázolt. A képfigyelést mindig éber pihenés követte.

Az alanyoknak nem árulták el, hogy a képekről alkotott emlékeiket fogják vizsgálni a későbbiekben, csupán annyit mondtak nekik, hogy pihenjenek, és gondoljanak bármire, amire akarnak, csak maradjanak ébren a pihenési szakaszban.

Kiderült, hogy pihenéskor a vizsgált agyterületek éppoly aktívak voltak, mint tanulás közben, különösen, ha a feladat emlékezetes volt – írja a Daily Telegraph című brit napilap internetes kiadása. Az agy tehát akkor is dolgozik, amikor pihenünk, ezért a szünetek fontos szerepet játszanak az emlékezés szempontjából. Sajnos, ezt a jelenlegi felgyorsult világunk nem értékeli eléggé – mondta Davachi.

A kutatók arra is rájöttek korábban, hogy az agy a legtöbb információt csak egy napra raktározza, majd éjjel megszűri az adathalmazt, és az arra érdemeseket archiválja a hosszú távú emlékezetbe. Embereken és egereken végzett kísérletek kimutatták, hogy az emlékek először a hippokampuszba kerülnek, majd az “újrajátszást” és szűrést követően a külső agykéregbe, azaz a szürkeállományba kerülnek.

Forrás: Stop