fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 05. 20. hétfő
  -  Bernát, Felícia
Promenad.hu archívum

Olcsón megússzák a milliárdos kárt okozó kartellezők

2010. február 01.

A sikertelenség egyik fő oka, hogy igen nehéz az okozott hátrányok összegszerű megállapítása. Három éve egy budapesti nemzetközi kartellkonferencián is elhangzottak elgondolkodtató becslések, így az is, hogy a jogsértő szövetkezések a nemzetközi tapasztalatok szerint legalább 10 százalékkal, esetenként mint például a világot behálózó vitaminkartellnél 30-60 százalékkal is felverhetik az árakat. Magyarországon pár éve azt rögzítettek, hogy a Gazdasági Versenyhivatal által kartellezés miatt kiszabott bírságok meghaladták a 20 milliárd forintot (ez a szám azóta 25 milliárd körülire növekedett), ugyanakkor az elmarasztalt vállalkozások több mint 60 milliárd, a valószínűsíthető áremelő hatásokat is figyelembe véve pedig mintegy 100 milliárd forintot is meghaladó kárt okozhattak a megrendelőknek.
Ezért van szükség ellenük a minél erőteljesebb fellépésre és a kemény hatósági szankciók mellett a kártérítési követelésekre, amelyek egy OECD-tanulmány alapján az átlagos felár 16 százalékáig terjedhetnek. Az Európai Bizottság (EB) a napokban egy tanulmányt tett közzé, amellyel elsősorban a bíróságoknak kíván irányt adni a kartellek, illetve az erőfölényes kiszorító magatartással okozott károk kiszámításához. Szakértők szerint azonban a meglehetősen terjedelmes és nem kevésbé bonyolult dokumentumtól legalábbis a közeljövőben nem várható jelentős áttörés az EB által szorgalmazott perekben.
Fejes Gábor ügyvéd, versenyjogi szakember meglátása szerint tekintélyes időnek kell eltelnie ahhoz, hogy a kártérítési fellépések érzékelhető méretet öltsenek. Emlékeztetett azonban arra, hogy Magyarországon az unióban egyedülálló módon a versenytörvény, ha teljességgel meg nem is oldotta a problémát, `kényelmesebbé` tette az érdekeltek és a bíróságok dolgát. A kártérítési ügyben eljáró bíróságot köti a Gazdasági Versenyhivatal törvénysértést megállapító része: a kartellmegállapodásból eredő kár megtérítésére irányuló perben a felperesnek `csupán` a kár összegét kell bizonyítania. Megkönnyíti a dolgát a törvény a bizonyítási teher részleges megfordításával: megdönthető vélelemként rögzíti, hogy ha a károsult vagy a kartellező mást nem bizonyít, úgy a kartellből származó áremelés mértéke, azaz a közvetlenül okozott kár tízszázalékosnak tekintendő a termék szerződéses árán belül.
E szabályozás létjogosultságát sokan megkérdőjelezik, mert az is lehet, hogy a kár jóval kevesebb tíz százaléknál, vagy egyáltalán nincs is. A kartellek döntő többsége valóban árnövelő hatású, ám Fejes Gábor arra figyelmeztet, hogy a most publikált tanulmány szerint a vizsgált kartellek hét százaléka esetében nem volt árfelhajtó hatás. A kártérítés szempontjából tehát nem mindegy, hogy az adott kartell ez utóbbi, `hatástalan` hét százalékba tartozik-e.
Forrás: Világgazdaság Online