fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 02. 27. kedd
  -  Edina
Promenad.hu archívum

Gerendák Kingyes és Ópusztaszer között

2010. február 01.

Miért vált híressé, ismertté a Komárom környékiek számára. Pedig ez a hely volt egykor a híres festőművész, Feszty Árpád kedvenc tartózkodási helye. Ide, erre az eldugott tanyácskára járt feltöltődni, elmélkedni, ihletet meríteni, ha elfáradt a nagyváros mozgalmas világában. A magyarok bejövetelének több vázlatrajza is a kingyesi műteremben készült. Mi több, a körkép több alakjának portrészerű arcához a közeli Martos parasztjai álltak modellt…

De hol is van ez a Kingyes? Maga a művész így ír róla: `Hiába mondanám meg, úgysem találna oda senki sem. A Vág és a Nyitra folyók kanyargásai között terül el az a dzsindzsalás-csalitos vidék, amelynek földjét még nem szántja eke, nem töri borona. Ős föld, amilyen lehetett egész Magyarország a tatárjárás előtt.` A mai Szlovákia területén, Komárom városától néhány km-re, Martos községet elhagyva ma már autóval is megközelítheti az érdeklődő a Feszty-család hajdani kingyesi tanyáját. Ma már csak egy düledező tornyocska emlékeztet arra az épületegyüttesre, amely egy műteremből és egy parasztházból állt. Pedig szebb napokat is megélt a `Tündér-tanya`! Éjszakákon át beszélgettek itt a kor meghatározó személyiségei, művészei, Feszty Árpád barátai. Csak néhányat megemlítve: Gárdonyi Géza, Jókai Mór, Bródy Sándor, Dankó Pista. Látogatásaikat mindig `dokumentálták` is, elég sajátos módon: rövid versikéket írtak a parasztház gerendáira. A ház már nem áll, a gerendák és rajtuk a `barátság örök lenyomatai` azonban megmaradtak, és a Feszty-család jóvoltából méltó helyre kerültek: az Emlékparkba, a Feszty-körkép mellé. Felújításuk után a 8 db gerendán összesen 52 hosszabb-rövidebb, többnyire verses felirat vált olvashatóvá. A gerendák körül hamarosan újabb, izgalmas, újszerű kiállítás lesz látható Ópusztaszeren…

A Feszty-körképnek otthont adó Rotunda épületében jelenleg zajló beruházás miatt maga a Körkép sem látogatható májusig. `Téli álmát alussza`, tavaszra azonban megújul: egyrészt új nézőpontból tekinthetjük majd meg, másrészt megtisztul az évek alatt rárakódott portól. Ez idő alatt az Emlékpark munkatársai is `leporolják` ismereteiket A magyarok bejövetelével kapcsolatban. Ennek egyik első és fontos mérföldköve volt Feszty Zsolt meghívására – ógyallai látogatásuk a Feszty-családnál. A Komáromban csatlakozott Feszty Zsuzsa (a festőművész öccsének unokája) kalauzolta az Emlékpark igazgatóját és a vele érkezett hét munkatársat. A várostól néhány km-re, Ógyallán (szlovákul Hurbanovo) volt az első állomás. A `kúriák városában` áll a Feszty-kastély. Itt született és itt töltötte gyermekkorát a festőművész. Aki ide belép, egy időutazás részese lesz: a bútorok, a festmények és a családi fotók a falon, az illat… Mintha bármelyik pillanatban beléphetne a Körkép alkotója. Feszty Zsuzsa és 95 éves édesanyja különböző izgalmas, olykor-olykor megdöbbentő részleteket tártak fel a festménnyel, alkotójával és a családdal kapcsolatban. A falon fegyverek, harci eszközök. Ezeket maga Feszty Árpád gyűjtötte a honfoglalást és korát kutatva. A kastély egyik helyiségének szegletében pedig még ott áll Feszty Árpád bölcsője…

Kingyesre menet az `ópusztaszeri zarándokok` megállottak a Feszty-család temetkezési helyénél. A családi kriptát Feszty Árpád édesapja, Feszty Szilveszter építtette. Maga a híres festőművész is ide van eltemetve. Martoson rövid kitérőt tettek a Feszty Parkba, majd az utazás legizgalmasabb része következett…
A sajnálatos módon lepusztult Kingyes még ebben az állapotában is magával ragadja az ide érkezőt. Aki ide eljön, megérti, miért szerette ezt a helyet annyira Feszty Árpád, hogy festő létére még lefesteni sem tudta: `Akit az ember igazán szeret, ahhoz ír szerelmes levelet s ha tud, jó vagy rossz szerelmes verseket , de ecsettel, festékkel vászonra realizálni nem képes.` Az egykori műterem romos épülete mögötti tavacska és környéke egy kis `Paradicsom`. Méltóbb sorsot érdemelne a `Tündér-tanya`, hisz ihlető ereje fontos szerepet játszott nemzeti kincsünk, a Körkép születésében.
Forrás: Zelena András