fbpx
quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2024. 05. 30. csütörtök
  -  Janka, Zsanett
Promenad.hu archívum

12 százalék a szegénységi küszöb alatt

2010. január 22.

A szegénység elleni küzdelem éve 2010. Európában. Az ebből az alkalomból rendezett budapesti konferencián elhangzott: Magyarországon a népesség 12 százaléka él a szegénységi küszöb alatt amely egyébként jóval alacsonyabb, mint általában az euróövezetben -; az idősek négy, a gyermekek húsz százaléka veszélyeztetett.

Az Eurostat szegénységről szóló statisztikai jelentésében Magyarország Svédországgal és Dániával van egy csoportban. A szegénységi küszöb alatt élők aránya nálunk éppúgy 12 százalék, mint az említett országokban. Ha nem az egész népességet, hanem csak a 65 évnél idősebbeket vizsgáljuk, még megdöbbentőbb az eredmény. A szegénységi küszöb alatt élő idősek aránya egész Európa nálunk a legalacsonyabb, mindössze négy százalék.

Ez úgy lehet, hogy a szegénységi küszöb minden országban különböző – magyarázza kérdésünkre Pascal Wolf, az Eurostat illetékes részlegének vezetője. Luxemburgban például 400 ezer, Hollandiában 260 ezer, Magyarországon pedig csak 55-60 ezer forint az a havi jövedelem, ami alatt szegénynek számít az ember. Az úgynevezett szegénységi küszöb Szlovákiában és Spanyolországban a duplája, az Egyesült Királyságban csaknem triplája a magyarországinak.

Tehát az, hogy nálunk a lakosság 12 százaléka él a szegénységi küszöb alatt, azt jelenti, hogy ennyien élnek havi 220 eurónál, azaz körülbelül 60 ezer forintnál kevesebből.

Javítják az arányt az amúgy alacsony nyugdíjak is – mondja Salamin Pálné, a statisztikai hivatal osztályvezetője. Sok nyugdíj ugyanis a szegénységi küszöb körül van, tehát a népesség jelentős része szegényként él, de nem esik a szegénységi küszöb alá.

A küszöb alatt élők aránya nem abszolút szegénységmutató, hanem az egyes országokon belül jelzi a jövedelem-eloszlás egyenlőtlenségeit – magyarázza Pascal Wolf. Szerinte, ha meghatároznánk egy összeurópai szegénység küszöböt, akkor Luxemburgban vagy Nagy-Britanniában nulla százalék lenne a szegények aránya. Bulgáriában és Romániában azonban 99 százalék. A szegénységi küszöb alatt élők uniós átlaga egyébként 16 százalék.

Itthon az idősek négy százaléka, a gyermekek húsz százaléka veszélyeztetett. A szegénységet nehéz egyetlen számmal kifejezni – mondja Salamin Pálné. Ezért használnak a statisztikusok a jövedelmen kívül más adatokat is. Szempont, hogy el tud-e menni valaki nyaralni, vagy milyen minőségű élelmiszert fogyaszt, megengedheti-e magának, hogy kétnaponta húst egyen. Bizonyos kiemelt javakat is szoktak nézni, például, hogy rendelkezik-e televízióval.

Az Eurostat vizsgálatában az anyagi javakat leginkább nélkülözők listáján Magyarország már dobogós helyen van. A lakosság 67 százaléka nem tud évente egy hetet nyaralni, és ugyanennyien képtelenek szembenézni váratlan kiadásaikkal. A magyarok ötöde nem tud fenntartani egy autót, harmada pedig nem tud legalább kétnaponta húst vásárolni.

Forrás:MROnline