Katyn nem sokára megelevenedik
A katyni és a harkovi tömegsírokból előkerült személyes tárgyakat is kiállítanak a hódmezővásárhelyi Emlékpont Katyn tárlatán. A január 22-én 15 órakor megnyíló kiállítás lesz az első tárlat, amelynek az Emlékpont közel 200 millió forintból felépülő új időszaki kiállítótere otthont ad. A Katyn tárlatot Andrzej Przewo¼nik miniszter, a lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács vezetője és dr. Lázár János Hódmezővásárhely polgármestere nyitja meg.
A katyni mészárlásról, a XX. század egyik legbrutálisabb politikai gyilkosságsorozatáról nyílik kiállítás január 22-én az Emlékpont új épületszárnyában. Az intézmény közel 200 millió forintból megvalósított fejlesztését az Európai Unió csaknem 160 millió forinttal támogatta. A beruházás keretében egy 115 négyzetméteres időszaki kiállítóhellyel, látogatóbarát szolgáltatásokkal és egy több mint hetven négyzetméteres raktárral is bővült a 20. század második felének vásárhelyi történelmét bemutató közgyűjtemény.
Az időszaki kiállítótér első kiállításán a Katyn tárlaton az érdeklődők számos olyan személyes tárgyat is megtekinthetnek, amelyek a tömegsírok feltárása során kerültek elő. Borzalmakat `megélt` jelvény, kereszt, zsebóra, bögre sorakozik a tárlaton egy égbekiáltó tömeggyilkosság mementójaként. Döbbenetes belegondolni, hogy ezek az apró tárgyak ott voltak, amikor ezerszámra gyilkolták a lengyel embereket, majd a föld alatt is hű társaik lehettek egykori gazdáiknak. Különösen megható és jelképes az a tömegsírból kiásott kereszt, amelynek közepén a legyőzhetetlen, kiterjesztett szárnyú lengyel sas látszik.
A katyni gyilkosságoknak 22 ezer lengyel állampolgár esett áldozatául. A sok ezer katonatiszten kívül az oroszok megöltek 760 orvost, 1040 tanárt és több mint 100 jogászt is. Az Emlékpontban látható kiállítás által megérthető a lengyel tragédia, mely máig ható fájdalmat jelent a lengyelek százezreinek. A tárlat rendezői 42 fényképekkel és dokumentumokkal illusztrált tabló segítségével igyekeznek bemutatni, hogy miként történt, történhetett meg a gyilkos ösztönök tombolása.
Gyalog, marhavagonokban vagy teherautókon vitték el az áldozatokat a gyilkosságok színhelyeire, ahol a fiatalabb, erősebb tiszteknek a fejükre húzták katonai kabátjukat, kezüket pedig szovjet gyártmányú, egyenlő hosszúságúra darabolt kötelekkel kötötték hátra. A foglyokat a gyilkosságok előtt még beoltották hastífusz és kolera ellen – azért, hogy elhitessék velük, nyugatra mennek. A kivégzések `halállisták` alapján történtek, a foglyokat egyenként végezték ki, maroklőfegyverrel tarkón lőtték őket.
A vérengzéseknek több magyar vonatkozása is volt. Korompay Emánuel tartalékos százados, a Varsói Egyetem magyar lektora is ott vesztette életét. Ő szerkesztette az első lengyel-magyar szótárt. A szintén magyar Orsós Ferenc patológus részt vett a tömegsírok vizsgálatában. A katyni jegyzőkönyv aláírásáért háborús bűnössé nyilvánították.
A tárlatot dr. Lázár János polgármester, országgyűlési képviselő és Andrzej Przewo¼nik miniszter, a lengyel Harc és Mártíromság Emlékét Őrző Tanács vezetője nyitja meg. A döbbenetes hangulatú kiállítás március 15-ig tekinthető meg az Emlékpont Múzeumban.
Göbl Vilmos
