Veszélyes hulladékot örökölt, most az államot pereli

A békéscsabai férfi 2007 november 16-án, elővásárlási jogával élve szerezte meg a részben tulajdonába, de kizárólagos használatába került, valamikor az Endrődi Cipész-Szövetkezet (ENCI) tulajdonát képező 72 négyzetméter alapterületű raktárhelyiséget.
A raktárt korábban egy budapesti férfi bérelte egy gazdasági társaságtól. A szerződő felek anno azt is kikötötték, hogy a bérlő veszélyes anyagot a raktárban nem tárolhat. Ennek ellenére a nyomozóhatóság a 2006 március 14-én megtartott házkutatás során az ingatlanon helybenhagyás mellett, 30 darab, egyenként 200 literes fémhordót is lefoglalt. Ezek közül legalább egyben sötétzöld színű, szilárd halmazállapotú, darabos, szúrós szagú, magas nehézfém-koncentrációjú, nagyon mérgező anyag volt, amely veszélyes hulladéknak minősült.
A Szarvasi Városi Bíróság ezügyben 2006-ban hozott elsőfokú ítéletében a raktárhelyiséget bérlő budapesti férfit — mint visszaesőt — környezetre veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendje megsértésének bűntettében bűnösnek találta. Ezért őt 8 hónap börtönbüntetésre ítélte és egy évre a közügyek gyakorlásától is eltiltotta.
A másodfokon eljáró Békés Megyei Bíróság 2007. szeptember 20-ai keltezésű ítéletében — az időközben bekövetkezett jogszabálymódosításhoz igazodóan eljárva — a budapesti férfi cselekményét veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntettének minősítette s a kiszabott börtönbüntetést 540 napi tétel pénzbüntetés megfizetésére enyhítette. Egy napi tétel összegét a megyei bíróság 200 forintban állapította meg, így a vádlottat 108 ezer forint pénzbüntetés megfizetésére kötelezték.
A megyei bíróság ugyanakkor — egyezően az elsőfokú ítéletben foglaltakkal — a helybenhagyás mellett lefoglalt fémhordók és a benne lévő anyag elkobzásáról is rendelkezett s veszélyes hulladékról lévén szó, annak elszállítását, megsemmisítését rendelte el.
Erről az Alsó Tisza-vidéki Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséget valamint az illetékes polgári védelmi irodát is értesítette. A bíróság ítéletét követően birtokon belül került részbeni tulajdonos meghatalmazott jogi képviselője révén az elkobzott veszélyes hulladék elszállítását kérte a mindeközben a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőséghez `sorolt` gyulai kirendeltségtől.
Onnan viszont ezt a választ kapta, hogy: `…Felügyelőségünknek ugyanakkor nem feladata… az ingatlanban lefoglalt és elkobzott 30 fémhordóban lévő hulladék elszállítása, illetve megsemmisítése… Tekintettel arra, hogy a hivatkozott bírósági ítélet szerint a hordókat elkobozták, így azok állami tulajdonba kerültek, javaslom, hogy vegye fel a kapcsolatot a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt.-vel…`
A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. humánpolitikai és koordinációs főigazgatója az értelmezésük szerint irányadó jogszabályhelyek hivatkozását követően levelében leszögezte: `… megállapítható, hogy a bíróság gazdasági hivatalának, illetve az erre kijelölt hatóságnak kell intézkednie az ítélettel elkobzott dolgok (jelen esetben a hulladékok) megsemmisítéséről.` Álláspontjuk szerint: `… a Magyar Állam az ügyben nem tekinthető sem környezethasználónak, sem pedig a hulladék kezelőjének, illetve birtokosának.`
Ezt követően a veszélyes hulladékra elkövetett hulladékgazdálkodás rendje megsértése bűntette miatt elítélt budapesti férfi, védője útján az I. és II. fokú ítéletek kiegészítését kérte a Szarvasi Városi Bíróságtól. Kérelmében arra hivatkozott, hogy az ítélet nem rendelkezik a veszélyes hulladék elszállításáról, megsemmisítéséről, illetve az ennek elvégzéséért felelős személyről.
A Szarvasi Városi Bíróság végzésével a kérelmet elutasította s megállapította, hogy: `… ügydöntő határozatában a bíróság a lefoglalt dolgokról teljes körűen, a törvénynek megfelelően határozott.` E végzés ellen a védő fellebbezett. A Békés Megyei Főügyészség az iratokat megküldte a Békés Megyei Bíróságra s azt indítványozta, hogy tanácsülésen bírálják el a fellebbezésben foglaltakat. A Békés Megyei Bíróság az ítélet kiegészítése iránti kérelmet elutasította, a szarvasi bíróság végzését helybenhagyta.
A Békés Megyei Bíróság végzésében leszögezte: a lefoglalás és a büntetőeljárás során lefoglalt dolgok kezelésének, megsemmisítésének szabályairól, valamint az elkobzás végrehajtásáról szóló rendelet a veszélyes anyagokra vonatkozóan külön rendelkezéseket tartalmaz. Eszerint: `… a hatóság a veszélyes anyagról színes fénykép- vagy videofelvételt készít és a bűnjel átvételéről a helyszínen elismervényt állít ki az illetékes szerv, azt a hatóság részére átadja, majd a megvizsgálás után, illetőleg esetleg szükséges megsemmisítését megelőzően a bűnjelet részletesen leírja és arról szakvéleményt ad…`
A Kempfné dr. Agod Éva vezette tanács azt is rögzítette: `… A nyomozó hatóság ezen ügyben nem a fentiekben hivatkozott rendelet előírásainak megfelelően járt el, amikor… a veszélyes anyag lefoglalásáról jegyzőkönyvet készített ugyan, de színes fénykép- vagy videofelvételt nem, valamint nem adta át a helyszínen az illetékes hatóságnak a veszélyes anyagot és nem készített bűnjeljegyzéket sem a lefoglalásról készített jegyzőkönyv adatainak megfelelően. Fenti eljárási hibára tekintettel a veszélyes hulladék nem került bűnjelként bevételezésre. Nem került a bűnjelnyilvántartásba. Nem lett, a fentiek szerint nem is lehetett átadva a Békés Megyei Bíróság Gazdasági Hivatal bűnjelkezelőjének…`
A bíróság egy jogesetre is hivatkozott mondván, hogy: `… a veszélyes hulladék birtokosa köteles a birtokába került hulladék ártalmatlanításáról a hatósági kötelezés alapján gondoskodni, a felelősség alól nem mentesülhet arra hivatkozással, hogy nem ő a hulladék termelője és annak jogutódja.` Azt is megállapította, miszerint: `A fentiekre tekintettel az ítélet kiegészítésére, vagy a lefoglalt dolgokról való utólagos rendelkezésre nincs törvényi lehetőség, ezért az elsőfokú bíróság helyesen határozott a kérelem elutasításáról.`
Ezek alapján a tulajdonos jogi képviselője újfent a Tiszántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség gyulai kirendeltségéhez fordult, ahonnan újabb elutasító választ kapott.
A tulajdonos megelégelte a helybenjárást. Dr. Csótya Andrea, ügyfele megbízásából most a magyar államot perli, a tulajdonháborítás megállapítását kérte a Szarvasi Városi Bíróságtól.
Forrás: Beol.hu