Gázforradalom: mégis van remény Makón?
A gázkitermelés “csendes forradalmának” nevezi Tony Hayward, a BP Plc, Európa második legnagyobb olajvállalatának vezérigazgatója azt technológiai változást, amelynek eredményeként elérhetővé válnak parlagon heverő földgázlelőhelyek. A cambridge-i IHS Cera energiakutató központ vezetője, Dan Yergin szerint az elmúlt évtized legnagyobb energetikai innovációjáról van szó.
A bne kelet-európai hírportál összefoglalójából az derül ki, hogy mivel az új források megnyílása együtt jár az alternatív energiaforrások előretörésével, azaz a hagyományos energiahordozók iránti kereslet csökkenésével, továbbá mivel óriási készletekről van szó, Európa saját új gázkészletei elvileg kiválthatják az oroszországi importot.
A szakzsargonban kényelmetlenül kitermelhető gázvagyonnak nevezett gázkincs kiaknázása az USA-ban kezdődött. Ott váltak először elérhetővé az új technológiák – például a horizontális fúrás és a hidraulikus tördelés -, amelyek segítségével felszínre hozható a bizonyos kőzetekben, palarétegekben lévő földgáz, illetve a szénmezőkben felhalmozódó metán.
A mindössze öt évvel ezelőtt még méreg drága megoldások költsége mára jelentősen csökkent, ami gazdaságossá tette alkalmazásukat, egyes esetekben még a hagyományos kitermelésnél is olcsóbb az új technológiák alkalmazása – hangsúlyozta egy Buenos Aires-i konferencián Hayward.
Egyes becslések szerint az USA-ban 56,6 ezer milliárd köbméter kényelmetlenül kitermelhető gáz lapul a föld alatt, ami 100 évre elegendő, és egy csapásra földgáz-önállótává teheti az országot. Összehasonlításképpen: a orosz készleteket – amelyeket a világ legnagyobbjának tartanak – 43,3 ezer milliárd köbméterre teszi a BP.
Az OECD tanácsadójaként működő Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) 35 ezer milliárd köbméterre becsüli az Európa alatt található gázvagyont, ami a jelenlegi felhasználási szint mellett 40 évig pótolhatná az oroszországi importot.
Az ExxonMobil, a világ legnagyobb olajmultija meghökkentette a piacot, amikor decemberben bejelentette, hogy 41 milliárd dollárért felvásárolja az amerikai XTO Energy gázkitermelőt. Nem kelt akkora meglepetést a hír, ha köztudott lett volna, hogy az XTO már termel gázt palarétegekből Németországban és Lengyelországban, illetve Magyarországon keres újabb lelőhelyeket.
A ConocoPhillips a Lane Energyvel szintén Lengyelországban, az OMV a bécsi medencében tervez hasonló beruházást. Bár az új módszerek környezeti hatásai – például jelentős vízigényük – nem lebecsülendő, szakértők szerint az érintett európai országok annyira szabadulnának az orosz gázfüggőségtől, hogy legyűrik ezt a nehézséget.
Ez a helyzet Magyarországon
A Makói-árokban is kutató Falcon Oil igazgatóságának elnöke lapunknak nemrégiben úgy nyilatkozott, hogy a cég projektjei között ez idő szerint a magyarországi a legígéretesebb. Szabó György szerint a mintegy ezer négyzetkilométeres Makói-árok, illetve a 70-szer 30 kilométeres bányatelek területén lévő, egymástól 20 kilométer távolságban lévő kút eredményeinek kiterjesztése korai és hibás konklúziók levonását eredményezheti. A rétegvizsgálatok folynak, de még nincs meg minden kellő adat – ez év elején várható tájékoztatás a rétegvizsgálatok eredményéről. A társaság útelágazáshoz érkezett, vagy a jelenlegi felállással működik tovább, vagy más partnereket kell keresnie, de közben a kutatás nem áll meg – fogalmazott az elnök.
Mindez azután történt, hogy a társaság egyik itteni partnere, az ExxonMobil tavaly javasolta a kutatások befejezését a Földeák-1 jelű kútnál, a Falcon pedig átmenetileg lezárta és felhagyott a további fúrásokkal. A Falcon it-je pedig az elmúlt év végén – a körülményekhez való hozzáigazításként – úgy változott, hogy a magyar tagok helyére több évtizedes tapasztalattal rendelkező szakértők kerültek.
Sikerrel járt viszont a magyar mezőkön a brit JKX Oil & Gas Plc. Amint arról beszámoltunk, a társaság tavaly novemberi beszámolója szerint a hajdúnánási kereskedelmi célú kitermelés augusztusi kezdete óta – itt a JKX-nek 50 százalékos érdekeltsége van – a harmadik negyedév végéig napi 1681 hordóra rúgott a felszínre hozott energiahordozók mennyisége. Ez átlagosan napi 260,5 ezer köbméter földgázból és 148 hordó kondenzátumból tevődött össze.
A társaság tavaly ősszel jelentette be, hogy sikeres tesztfúrást hajtott végre a Nyírség kutatási területen, ahol 33,3 százalékos részesedéssel bír. A tervek szerint az itteni kutakat is összekötik majd a hajdúnánási vezetékkel.
A JKX emellett 25 százalékos részesedéssel rendelkezik a vésztői kutatási területen is. Mivel a tesztek túl magas nyomást mutattak, így a Nyékpuszta-1 kút fúrását fel kellett függeszteni, míg a Nyékpuszta-2 tesztelését a negyedik negyedév során fejezhetik be.Forrás: Napi Gazdaság.hu
