quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2022. 08. 18. csütörtök
  -  Ilona
Promenad.hu archívum

Tóth Menyhért tárlat nyílik Szegeden

2010. január 19.

A XX. századi magyar festészet egyik legjelentősebb alakjának, Tóth Menyhértnek a műveiből nyílik emlékkiállítás a Móra Ferenc Múzeumban a művész halálának 30. évfordulója alkalmából január 22-én, pénteken 15 órakor.
Tóth Menyhért különös sorsú művész volt: szegény családban született, s a gyenge testalkatú ifjút több tragédia is érte. Gyermekként egy súlyos betegség következtében egyik szemét maradandó károsodás érte, később pedig miután kitanulta a szobafestő szakmát, és részt vett egy templom kifestésében – lába annyira megfázott, hogy amputálni kellett.
Valójában ennek a tragédiának `köszönhető`, hogy Tóth Menyhért a vágyott művészpálya felé fordulhatott, felvételt nyert a Képzőművészeti Főiskolára, ahol Vaszary János osztályába került. Igen nehéz körülmények között végezte tanulmányait, olykor napokig koplalt, társai nem egyszer gúnyolták, ám mestere értékelte kitartását, biztatta és mindig mellette állt.
László Gyula, a későbbi neves régészprofesszor, egykori évfolyamtársa így emlékezett Tóth Menyhértre: `Volt közöttünk egy hallgatag, összetört testű és arcú társunk, akiben látomások fénylettek, akinek csendjében olyan dolgok alakultak, amelyek megborzongattak minket fiatalokat és felidézték bennünk Gulácsyt, Csontváryt.`
Az utókor László Gyulát igazolta, életműve Tóth Menyhértet kétség kívül a legnagyobb mesterek közé emelte. Nem csak stílusa, de látásmódja is egyedülálló. Egyesek van Gogh-gal is rokonítják festészetét, ami nem csak az ecsetkezelésre vonatkozik, de a természet egészének pulzáló, eleven megragadására is.
Természetfelfogásának kulcsa életmódjában rejtőzik: az apró településen, Miskén letelepedve egész életében szó szerint földközelben maradt. Paprikát és gyógynövényeket termesztett ebből élt, s mellette festett. Képeinek sajátosságát, egyedi hangvételét annak a törvényszerűségnek a visszatükröztetése adja, hogy az ember, az állat és a növény ugyanannak a nagy egésznek szétválaszthatatlan, mert egymástól függő, sőt egymással szimbiózisban élő része.
A teljesség megjelenítésére törekedett, amelyet szerinte a kerek formák és az emberből sugárzó fény jellemez. Ezért nevezte őt egyik monográfusa `napbélyegzett festőnek.`
A január 22-től május 16-ig nyitva tartó kiállítás a Kecskeméti Képtár, a mórahalmi Tóth Menyhért Városi Könyvtár és a szegedi Móra Ferenc múzeum együttműködése révén jött létre: Kecskemétről mintegy félszáz festmény érkezik a többezres hagyaték anyagából, szülőhelyéről pedig dokumentumok és fényképek, amelyek a művész alakját hozzák közelebb a nézőkhöz. A kiállítás rendezői: ifj. Gyergyádesz László és Ibos Éva művészettörténészek.

Medgyesi Konstantin