A Feszty körkép szülőhelye is bekerül a Rotundába

Az Ópusztaszeri Nemzeti Történeti emlékpark ügyvezető igazgatója a Rádió 7 kisteleki Napraforgójában beszélt arról, hogy számos ponton fejlesztik a Feszty-körkép körüli épületet. Teljesen akadálymentes lesz, és új kiállítási területek is lesznek, a kiállítások interaktívabbak lesznek, látványban sokkal magával ragadó, lenyűgözőbb tárlatokat rendeznek be. Antropológiai kiállítás is lesz, honfoglaló őseink testalkati felépítésén túl a ruházatukat is bemutatják, de lesz egy olyan rész is, ahol az látható majd, hogy milyennek látták őket a nyugati népek.

A Feszty-körkép újszerű bemutatásához teljesen új, korszerű fény és hangtechnika is tartozik, de a keletkezéséről is lesz egy különleges kiállítás. A Feszty családnak volt egy tanyája, ahol rendszeresen összejöttek a kor kiválóságai, írók, zenészek, festők, például Pósa, Dankó, Jókai, és itt született meg a körkép ötlete is. A családok utódai összejöttek, és Feszty Zsolt vezetésével összegyűjtenek relikviákat. Az egykori Feszty tanya eredeti gerendáit felhasználva, (amelyben ott olvasható a barátok kézjegyei,) felépítenek egy házrészt, ahol ott lesz Pósa cimbalma, Dankó Pista hegedűje is, és a belépő egy korabeli miliőbe csöppenhet.

A kültéri programok sorában a Vince napi vesszővágás lesz az első az előttünk álló hétvégén, de a további terménynapokra is utalva Tokovics Tamás úgy fogalmazott: ami jól működik, azt tovább kell vinni, lehetőség szerint tovább fejleszteni. A publicitás fontosságát hangsúlyozta, és folytatta azzal, hogy a kultúránk része a gasztronómia, ebbe az irányba is lehet fejleszteni. Ugyanakkor a programok tárlatát igyekeznek tovább bővíteni, szeretnék, ha minden hétvégén lenne valamilyen attrakció, de bármelyik napon a skanzent meglátogatva a fazekas, kovács, pék foglalatosságát láthassa a látogató.

Tervek készültek, árajánlatokat kértek a szélmalom beüzemelésére, és ha minden jól halad, akkor a nyár végére Ópusztaszeren lesz látható az ország egyetlen működő szélmalma. A nomád park területén továbbra is lesznek lovas programok, sőt, szeretnének egy Botond-várat építeni, és egy küzdőteret építve a közönséget is bevonni a bemutatókba.

Az íjásznapon szeretnék a tavalyi 1800-ról 2000 fölé tornászni az aktív résztvevők számát, de tervben van a motoros találkozó is, a részletekről egyeztetnek a motoros egyesületekkel. Március 15-ét szeretnék a skanzenben megünnepelni, április 1-én nyit a Rotunda, azután a Húsvét, Pünkösd, és a többi jeles nap következik, de egy új, fesztivál jellegű Anjou-napot is szeretnének rendezni.

Egyeztetés alatt van, hogy péntekenként, főként iskolásoknak szánt látványosságként baranta bemutatókat tartanának. Februárban a nagyobb, országos jelentőségű hagyományőrzőkkel egyeztetnek, országos összehangolással velük tovább bővítenék a programokat.
További terveik is vannak a kültéri fejlesztésekre, mint a halászfalu életre keltése, a Csete jurtákat is fel kellene újítani, de sok mindenre még nincs forrás. Ugyanakkor szeretnének új, főként történelmi jellegű kiállításokat. Helye kellene lenni az emlékparkban a Szent korona másolatának, a történelmi zászlóknak is.

A folyamatos skanzen felújítások mellett szeretnének egy új kocsiszínt is, ahol körbe is járhatnák a látogatók a kocsikat, a csárda, templom építésének terve is készen van, első körös pályázatok vannak bent.

A szálláshelyek fejlesztésén is el kell gondolkodni, de jó lenne egy lovas csarnok is, ahol egész évben lehetne lovas programokat rendezni. Továbbra is téma a monostor rekonstrukciója, azonban az alaprajzon kívül nem állnak rendelkezésre tervek, nem lehet tudni, hogy miként nézett ki eredetileg. Ismert az a lehetőség is, hogy egy álló, korabeli monostori épület külseje után, az alapok szerint építenék meg a monostort.