quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2022. 12. 06. kedd
  -  Miklós
Promenad.hu archívum

Többségünk kórosan szorong

2010. január 18.

Felmérése azt mutatta, hogy a 35 évesnél fiatalabbak 50 százaléka, a 35 évesnél idősebbek több mint 60 százaléka kórosan szorong.
Dr. Karakó Erzsébet, Debreceni Egyetem Családorvosi és Foglalkozásegészségügyi Tanszékének fényeslitkei oktató háziorvosa, mentora végezte a felmérést körzetében. A doktornő pszichoterápiás szakvizsgája révén időnként pszichoterápiát is vezet betegeinek. Elmondta, hogy a felmérés során egy ún. rövidített szorongás skálát (HDS-A), azaz kérdőívet töltetett ki a rendelőjében egy hét alatt megforduló 18-60 év közötti betegekkel, nevük feltüntetése nélkül.
– A kiértékelt kérdőívek eredménye számomra is meglepő, sőt lesújtó volt – mondta a doktornő. – Összesítésünk szerint a betegek 61 százaléka kórosan szorong. Az ismert tény, hogy a kóros szorongás a pácienseknek panaszokat, tüneteket, betegségeket okoz.
A szorongás életünk velejárója s egyre inkább bebizonyított, hogy hozzájárul életveszélyes betegségek, pl. daganatos, szív- érrendszeri betegségek, magas vérnyomás kialakulásához. Úgy tanultuk, hogy a magas vérnyomás, a hypertónia egy életre szól, s élethosszig kell kezelni. Azonban az alkalmi magas vérnyomás, a hypertenzió a legtöbb esetben hirtelen, szorongás miatt alakul ki, és akár akut életveszélyes megbetegedést is okozhat következménye, a stroke (gutaütés). Sok esetben a kiváltó ok megszűnésével elmúlik ez a kóros állapot is.
A szorongásos beteg sűrűn jár orvoshoz, minden háziorvosi praxisban van 10-12 ilyen beteg. Ők szomatizációs zavarban szenvednek (ismétlődő, a szervrendszer többségét érintő tünetképződés, hátterében nem áll szervi megbetegedés). Tüneteik miatt számos vizsgálatra kérnek beutalót, s orvostól orvosig járnak panaszaikkal. Bizonyítani akarják betegségüket, de az nem bizonyosodik be. Vagy ha bebizonyosodik, tünetet váltanak, és más vizsgálatokra kérnek beutalót. Tehát szorongásuk miatt mennek orvostól orvosig, mert ott biztonságban érzik magukat, és ez enyhíti szorongásukat, hiszen foglalkoznak vélt betegségeikkel. “Ekkor a betegek a testük nyelvén” beszélnek, és az orvosnak kell értelmeznie ezt a “jelnyelvet”.
Ezen betegek ellátása tetemes költségbe kerül a társadalomnak, mert a fel nem ismert szorongó betegek sokszor nem a szorongásos betegségükhöz illő medikációt vagy pszichoterápiát kapják – és többnyire meg sem gyógyulnak. A gyógymód általában nem biomedikális – vagy csak részben -, hanem pszichoterápia. Sikerességéhez az öröklött tényezők mellett a személy gyógyulni vágyása is kell. Utóbbi azonban nincs meg mindenkinél. Sok rokkantnyugdíjasnak nincs motivációja a gyógyulásra, mert felmentette őket a társadalom a munkavégzés alól, és ez neki viszonylagosan jó állapot. No meg sok esetben nincs is lehetőségük munkára. Jobb híján ezt az elkerülő mechanizmust választották a problémával való megküzdéssel szemben.
A szorongásos beteggel jó bizalmi kapcsolatot kell kialakítani a háziorvosnak, mert az orvostól függ a beteg jövője.
Nem lehet minden általa kért szakorvosi vizsgálatra elküldeni, mert beláthatatlan költséget jelent a társadalomnak, és uralhatatlanná teszi a helyzetet. Csak arra szabad irányítani, amelyiket állapota indokolja. Kaphat szorongásoldó gyógyszert, és segítségére lehet családja is. Az elfogadó családi környezet, a kiegyensúlyozott párkapcsolat a legfontosabb megelőző tényező – tudatta a DE OEC hírlevelében.
A rendelőkben jóval több nyugdíjas beteg fordul meg, mint aktív korú. Gyakoribb testi betegségeik mellett szintén a szorongás hajtja őket gyakran orvoshoz, emellett társaságot is keresnek ott, mert fájdalmas nekik, ha elhal tőlük társuk, s egyedül maradnak.
Forrás: drinfo.hu