A háttérzenéért is fizetni kell

Az Artisjus Magyar Szerzői Jogvédő Iroda Egyesület közleménye elsősorban a zeneművek egyedi lehívásának a szerzői jogdíjairól szól. A honlapok üzemeltetőinek fizetniük kell a feltett háttérzenéért. Például ha a honlap legfeljebb tíz, egy percnél rövidebb dalrészletet használ, akkor a fizetendő havi szerzői jogdíj 2 ezer forint. Viszont ha a műrészletek száma meghaladja az ezret, akkor a havi jogdíj már 52 ezer forint. Ha a szolgáltató reklámbevételhez is jut, akkor a felsorolt fix összegeken túl még a bevétel 10 százalékát is be kell fizetnie.
Amennyiben egy szolgáltató komplett zenei albumhoz enged hozzáférést, de az nem tölthető le, hanem csak lehívható a saját gépre, akkor a jogdíj a felhasználó által fizetett díj 12 százaléka. Ha ingyenes a letöltés, akkor a szolgáltató reklám- vagy szponzorációs bevételének 10 százaléka a díj, de mindenképpen fizetni kell percenként 1,20 forint jogdíjat.
A filmeknél a hosszúság és a film jellege határozza meg a jogdíjat. Például az egy óránál hosszabb zenés filmeknél lehívásonként 27 forintot, a játékfilmeknél 18 forintot, míg az egyéb filmeknél – audiovizuális tartalmaknál – 15 forint a tarifa. Amennyiben a film le is tölthető, akkor a zenés filmeknél 90, a játékfilmeknél 60, míg az egyéb filmeknél 50 forint a jogdíj.
A közlemény kitér arra is, ha az internet szolgáltató – az előfizetés fejében – ingyenesen teszi lehetővé bizonyos számú zeneszám letöltését. Ilyenkor a szolgáltató a zene, vagy a videoklip után – megkezdett 7 percenként – 5 forint jogdíjat köteles fizetni.
Egy rádió vagy tévé havonta legalább 12 ezer forint jogdíjat köteles fizetni a sugárzott irodalmi, színpadi és szakirodalmi művek után.
A rádiók és tévék – a közlemény szóhasználatában rádió- és televízió-szervezetek – két jogdíj-fizetési számítási mód közül választhatnak, amennyiben irodalmi, színpadi vagy szakirodalmi műveket sugároznak. Az első számítási mód szerint a jogdíjat az állami támogatás 1 százaléka, az előfizetési díj 2 százaléka, továbbá a reklám- és szponzor bevétel 4 százaléka adja ki. A minimális havi 12 ezer forint azonban mindenképpen fizetendő.
A második számítási mód szerint fizetendő jogdíj attól függ, hogy mennyi zenét sugároz az adó. Például ha a zene aránya nem több 15 százaléknál, akkor az állami támogatás 1, az előfizetői bevétel 1,5, míg a reklám- és szponzor bevétel 2 százaléka a jogdíj. Ha a napi zenei műsoridő meghaladja a 75 százalékot, akkor a jogdíj – az előbbi sorrendben – 1, 4, illetve 8 százalék.
Az Artisjus a zene arányát úgy ellenőrzi, hogy három napig méri a teljes adásidőn belüli arányt, és abból számtani átlagot számol.
Forrás: MTI Eco