Nem bűnös a pártszimpátia alapján listázó gyulai férfi
Az egykori kistérségi menedzser számítógépén 10 491 választó különleges személyi adatait – közöttük a politikai szimpátiára vonatkozót – tárolta, kezelte és módosította tudtuk, hozzájárulásuk, illetve törvényi felhatalmazás nélkül.
A táblabíróság Maráz Vilmosné vezette tanácsa harmadfokon eljáró tanácsa megállapította, hogy a vádlott tette és a sértettek esetleges érdeksérelme között csak távoli oksági összefüggés lehet. A sértettek jelentős érdekséreleméhez olyan történéseknek is be kellett volna következniük, melyekre a vádlottnak nem volt befolyása – tette hozzá indoklásában a tanácsvezető bíró.
Bűnös/nem bűnös
A főiskolai végzettségű, büntetlen előéletű vádlott 2005. október 15-től 2006. február 28-ig állt a Gyula és környéke többcélú kistérségi társulás alkalmazásában. Az adatkezelési eset kirobbanásakor tartott sajtótájékoztatókon elhangzott, hogy a férfi munkahelyi vezetője a vádlott számítógépén 2006. február 28-án több olyan elektronikus levelet talált, amelyeket a beosztottja a térség fideszes országgyűlési képviselőjelöltjének, illetve kampányfőnökének írt.
A számítógépet akkor egy kóddal lezárták és egy páncélszekrénybe helyezték. A berendezést azonban március 14-én közjegyző előtt felbontották és az állományok között több ezer választópolgár pártszimpátiáját rögzítő anyagokat találtak. A neveknél néhol szimpatizáns szó, vagy az azt jelölő “sz” betű állt, s olyan megjegyzéseket is találtak, ahol a “nemzeti petíció” vagy a bizonytalanra utaló “b”, illetve az ellenőrizendőre “e” betű szerepelt.
Az adatbázis megtalálását követően az iroda az Országos Választási Bizottsághoz (OVB) fordult, ám a testület nem látta bizonyítva, hogy az adatbázist ténylegesen felhasználta volna valaki, mindazonáltal az OVB feljelentést tett a rendőrségen,
A férfit az első fokon eljáró orosházi városi bíróság bűnösnek találta és pénzbüntetéssel sújtotta, a fellebbezést követően az ügyet tárgyaló Békés megyei bíróság azonban felmentette, mert úgy ítélte meg, hogy a vádlott cselekményével nem okozott jelentős érdeksérelmet azoknak, akiknek személyi adatait tárolta, és az nem is állt szándékában. Az ügy az ellentétes első- és másodfokú ítéletet követően a harmadfokú eljárás során került a Szegedi Ítélőtábla elé.
A kezdetek
Annak idején elsőként a Hírszerző számolt be arról, hogy több mint nyolcezer Békés megyei választó adatait tartalmazó táblázatra bukkantak a gyulai kistérségi társulás munkaszervezetének egyik hivatali számítógépén, amikor közjegyző és a hivatal közös megegyezéssel távozott dolgozója jelenlétében leltárt készítettek a gépen tárolt dokumentumokról – tudta meg a Hírszerző.
Az adatsor alapját egy olyan, valószínűleg országos adatbázisból származó nyilvántartás képezte, amely az adott térségben élők nevét és lakcímét tartalmazta. Ezt egészítette ki egy – akkori információink szerint egy budapesti központból származó – kitöltési útmutató, valamint a feltehetőleg szintén országos felhasználásra készült, az egyes megyék és egyéni választókerületek megkülönböztetésére szolgáló kódok jegyzéke.
A listán “Sz” betűvel megkülönböztetve szerepelt a szimpatizánsok csoportja; más választók viszont az “E” betűt kapták a nevük mellé. Tudomásunk szerint olyan választók is akadtak, akik az adatbázis összeállítói szerint “további ellenőrzést igényelnek”.
A Hírszerző akkori információi szerint az adatbázist összeállító alkalmazott azt állította: nem emlékszik arra, ki bízta meg a táblázat összeállításával, ám a helyben gyűjtött adatok egy része Sarkad fideszes polgármesterének hivatalából került az inkriminált számítógépre.
(Forrás: MTI, Hírszerző)
