Vásárhelyről szól a Belvedere
Vincze Gábor történész, az Emlékpont munkatársa, a kötet szerkesztője egy vásárhelyi lelkész-per anatómiájáról ír. A történet egy egyéni bosszú miatt meghurcolt lelkész életét vázolja, akit internálták és eltávolították a városból.
Földvári László, nyugalmazott művelődési ház-igazgató, helytörténész a helyi termelőszövetkezetek alakulását elemzi. A vásárhelyi téeszesítés pikantériája volt, hogy a városban Rákosiról és Gerő Ernőről is neveztek el tsz-eket, amely neveket nem sokkal később hirtelen meg kellett változtatni.
Gál László, az Emlékpont történésze a szikáncsi tanyaközpont létrehozása kapcsán talált meg egy titkos, belső használatra szánt jelentést. A szerző közzéteszi a titkosként kezelt dokumentumot, s ismerteti, hogy miként jött létre 1949 után a tanyaközpont.
Harmat Árpád tanár és Harmat Péter vízügyi mérnök Hódmezővásárhely első kútjairól ír. Az ügy azért is bír helytörténeti jelentőséggel, mert Vásárhelynek az országban elsők között volt ártézi kútja.
Mészáros Tamás, az Emlékpont kutatója `Románia népei, értetek égjen a láng, a demokráciáért, a szabadságért!` címmel a 89-es romániai forradalom hódmezővásárhelyi mártírjáról, Tóth Sándorról közöl tanulmányt. Presztóczki Zoltán levéltáros a száz éve született Keresztes Tamás hódmezővásárhelyi parlamenti képviselő életútját vázolja, Bán András ifjú történész pedig a Fehér Gárda mozgalomról ír.
A kiadvány bemutatója január 13-án, szerdán 17 órakor lesz az Emlékpontban. A vásárhelyi tematikus számot népszerűsítő esten dr. Nagy Imre múzeumigazgató, a Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ vezetője és Kiss Gábor Ferenc főszerkesztő, az SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Karának oktatója ajánlja az érdeklődők figyelmébe a kiadványt. Medgyesi Konstantin
sajtóreferens Tornyai János Múzeum és Közművelődési Központ
