Modernkori gyűjtögetők: engedély nélkül tobozt sem szedhetnek

A Kiskunsági Nemzeti Park (KNP) természetvédelmi őrszolgálatának tagjai szinte hetente találkoznak `gyűjtögetőkkel` az általuk felügyelt természetvédelmi területeken. Minden évszaknak megvan a maga slágere, ilyentájt fenyőtobozt, különböző ehető bogyókat, virágkötészetben használt örökzöld cserjét, borókát, száraz virágkórót visznek az élelmesek.

Csak engedéllyel lehet gyűjtögetni

Természetvédelmi területen mindenféle tevékenység, így a gyűjtés is hatósági engedélyhez kötött, emelett pedig az adott terület tulajdonosának beleegyezése is kell akár a fenyőtoboz vagy csipkebogyó gyűjtéséhez avat a törvényes rendbe Ludnai Tünde természetvédelmi őr. Védett természeti területen a hatóság a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség, ami hozzánk legközelebb Szegeden található. Területtulajdonos lehet a magyar állam, ilyenkor a nemzeti park igazgatósága ad engedélyt, de tulajdonos lehet magánszemély vagy az erdészet is.

Ne együk le a bogyót a madarak elől!

Nem tűnik életszerűnek, hogy akinek téli barangolás közben kedve szottyan megkóstolni néhány szem dércsípte kökényt, annak eszébe jut bárkitől is engedélyt kérni mondom. Nem is a csipegetőkről van itt szó bár a madáreleségként szolgáló bogyókat is érdemesebb a bokrokon hagyni, hanem a nagyobb mennyiségben történő gyűjtésről, ami engedély nélkül szabálysértésnek minősül folytatja a szakember.

A védett területekre levélben lehet hatósági engedélyt kérni Szegedről, de KNP igazgatóság is továbbítja az ez ügyben hozzá befutott kérelmeket. A nem természetvédelmi területen lévő védett növények gyűjtése tilos, indokolt esetben azonban erre is ad engedélyt a hatóság. Egy védett imola fajt például gyógyszergyári vizsgálatokhoz használtak a kutatók.

Hasznos is lehet a gyűjtögetés

A gyűjtögetők esetenként kifejezetten segítik a természetvédőket. Az ámorfa (gyalogakác) és a selyemkóró szinte kiirthatatlan invazív cserjék, Észak-Amerikából kerültek hazánkba, és itt a természetes erdők és rétek helyét veszi el. Ezeket előszeretettel használják díszkötészetekben, gyűjtésüket gyakran kérvényezik is.

Engedélyezett gyűjtögetés közben is tilos a természetkárosítás. A mohagyűjtők például lenyesik a homokfelszínt, ami a felső talajréteg sérülését okozza. Ebben pedig könnyen megtelepednek a gyomnövények, kiszorítva az őshonos fajokat.

A természetőrrel a kétezer hektáros Fülöpházi buckavidéken beszélgettünk, ahol télen legtöbbször fatolvajokkal találkoznak a szolgálatosok. Újabban gyakori, hogy egy csomagtartónyi fáért is fűrészt ragadnak a tolvajok, és mivel rövid időn belül végeznek a fadöntéssel, lehetetlen tetten érni őket. (Baon.hu)