Külföldön sem könnyebb az ápolóknak
A legkitartóbbak azok, akik rögtön az iskola után próbálnak szerencsét, illetve, akik a férjük, élettársuk után mennek külföldre.
A kórházigazgatók nem tagadják: nagyon kevés az ápolók bére (is), de nem futja többre a kasszából. A gyulai Pándy Kálmán megyei kórház főigazgató-főorvosa, dr. Kovács József elmondta, harmincéves tapasztalattal egy nővér mintegy 90 ezer forintot visz haza. Békéscsabán egy kezdő diplomás ápolónak bruttó 120 ezer forint az alapbére, egy harminc éve dolgozó szakápolónak 117 ezer. Ehhez jönnek a pótlékok, amelyek havonta 24—30 ezer forintot tesznek ki. Az alkalmazottak zöme tizenkét órás műszakban dolgozik, hattól hatig van szolgálatban.
— Engedjék meg, hogy elmeséljem, hogyan csalt a haldokló édesapám arcára mosolyt egy nővér a gyulai kórházban. A szemébe nézve, tiszta, csengő hangon elénekelte neki a kedvenc nótáját — hívta fel szerkesztőségünket a meghatódottságtól zokogva nemrégiben egy asszony.
Ritka az ilyen bensőséges pillanat, az egészségügyi dolgozók örülnek, ha a feladataikat el tudják látni, lélekápolásra nemigen jut idő. A munka ugyanis régen nem csak arról szól, hogy ágyneműt húznak, gyógyszert osztanak, etetik, itatják, fürdetik, ágytállal látják el a betegeket, szinte mindent adminisztrálniuk kell. S miután a teljesítmény volumenkorlát miatt csak a súlyosabb állapotban lévők éjszakázhatnak az osztályon, minden bent lévő páciens több ápolásra szorul. A kórházak már régen nem szolgálnak pihenőhelyként is.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara évek óta kongatja a vészharangot: nem lesz elég nővér, már a Romániából érkezettek is továbbállnak Nyugat-Európába. Békés megyében egyelőre nem égető a gond, a kórházi dolgozók nem vándorolnak el tömegesen. A Szent-Györgyi Albert szakközépiskola pedig biztosítja az utánpótlást, még mindig sokan jelentkeznek ápolónak. Az más kérdés, hogy a végzettek szintén Nyugat-Európa felé kacsintgatnak. Tálas Csaba igazgató szerint ez nem is meglepő: három műszakos beosztás, kevés fizetés mellett nehéz családanyaként is helyt állniuk majd a lányoknak.kevesebb, ezért többen vissza is költöznek néhány hónap után.
A legkitartóbbak azok, akik rögtön az iskola után próbálnak szerencsét, illetve, akik a férjük, élettársuk után mennek külföldre.
A kórházigazgatók nem tagadják: nagyon kevés az ápolók bére (is), de nem futja többre a kasszából. A gyulai Pándy Kálmán megyei kórház főigazgató-főorvosa, dr. Kovács József elmondta, harmincéves tapasztalattal egy nővér mintegy 90 ezer forintot visz haza. Békéscsabán egy kezdő diplomás ápolónak bruttó 120 ezer forint az alapbére, egy harminc éve dolgozó szakápolónak 117 ezer. Ehhez jönnek a pótlékok, amelyek havonta 24—30 ezer forintot tesznek ki. Az alkalmazottak zöme tizenkét órás műszakban dolgozik, hattól hatig van szolgálatban.
— Engedjék meg, hogy elmeséljem, hogyan csalt a haldokló édesapám arcára mosolyt egy nővér a gyulai kórházban. A szemébe nézve, tiszta, csengő hangon elénekelte neki a kedvenc nótáját — hívta fel szerkesztőségünket a meghatódottságtól zokogva nemrégiben egy asszony.
Ritka az ilyen bensőséges pillanat, az egészségügyi dolgozók örülnek, ha a feladataikat el tudják látni, lélekápolásra nemigen jut idő. A munka ugyanis régen nem csak arról szól, hogy ágyneműt húznak, gyógyszert osztanak, etetik, itatják, fürdetik, ágytállal látják el a betegeket, szinte mindent adminisztrálniuk kell. S miután a teljesítmény volumenkorlát miatt csak a súlyosabb állapotban lévők éjszakázhatnak az osztályon, minden bent lévő páciens több ápolásra szorul. A kórházak már régen nem szolgálnak pihenőhelyként is.
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara évek óta kongatja a vészharangot: nem lesz elég nővér, már a Romániából érkezettek is továbbállnak Nyugat-Európába. Békés megyében egyelőre nem égető a gond, a kórházi dolgozók nem vándorolnak el tömegesen. A Szent-Györgyi Albert szakközépiskola pedig biztosítja az utánpótlást, még mindig sokan jelentkeznek ápolónak. Az más kérdés, hogy a végzettek szintén Nyugat-Európa felé kacsintgatnak. Tálas Csaba igazgató szerint ez nem is meglepő: három műszakos beosztás, kevés fizetés mellett nehéz családanyaként is helyt állniuk majd a lányoknak.
A cikk a hirdetés után folytatódik
A Szent-Györgyi egyik tanulója, a 21 éves Hoffmann Ilona is kipróbálná magát német nyelvterületen. A tapasztalat- és pénzszerzés után azonban hazajönne.
Az élet külföldön sem fenékig tejfel. Tárkány Szűcs Zsuzsanna, a békéscsabai Réthy Pál kórház ápolási igazgatója elmondta, néhány munkatársuk van külföldön, főleg olyanok, akik a férjük után költöztek ki. Vannak, akik pár hónap elteltével hazajöttek. A kórház vezetése azoknak, akikkel elégedettek, fizetés nélküli szabadságot biztosít ezekre a `szerencsepróbákra`, hogy ha a dolgozónak kint nem jönne be a számítása, hazatérhessen. Ezt emberségből teszik, bár tény, jó nővérre mindig szükség van.
Dr. Becsei Lászlótól, a Réthy Pál kórház főigazgató-főorvosától megtudtuk, az intézményben most 280 ápoló dolgozik. Az ideális az lenne, ha 15—20 százalékkal többen lennének, de a bérüket már nem tudnák kiszorítani az amúgy is szűkös kasszából.Forrás: beol.hu
