quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2022. 11. 26. szombat
  -  Virág
Promenad.hu archívum

112 millió bálnavédelemre?

2010. január 10.

A zöldtárca tavaly 112 millió forintot költött munkatársai külföldi kiküldetésének finanszírozására írta korábban a Magyar Hírlap. Ezen belül kilenc, a bálna- és a fókavadászat szabályozásáról, fókatermékek kereskedelméről rendezett konferencián vett részt Magyarország csaknem 2,7 millió forintért. A Kárpát-medencében és térségében köztudottan nem élnek bálnák, sem fókák, ezért a lap szerint a közpénzek elherdálása, munkatársak üdültetése folyt.

Az állam működésében egy sor olyan nemzetközi helyzet adódik, ahol le kell tenni a voksunkat, ahol bármilyen messze is van tőlünk, látszólag bármilyen `érdektelen` is számunkra szerepet kell vállalnunk nyilatkozta Czirák Zoltán, a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium Biodiverzitás Osztályának vezető tanácsosa. Gondoljunk csak a közel-keleti fegyveres konfliktusokra, vagy a szomáliai kalózok elleni harcra. E kérdésekben is állást kell foglalnia hazánknak. Ez az oka annak is, hogy uniós tagságunkat követően csatlakoztunk például az Antarktisz-védelmi egyezményhez.

Ami a bálnákat és a fókákat illeti, a Nemzetközi Bálnavadászati Tanács (IWC) az egyik legrégebbi természeti erőforrással foglalkozó nemzetközi szervezet, ahol szintén tagok vagyunk. Az IWC-t eredetileg a bálnavadászattal foglalkozó országok alapították, a `80-as években azonban két csoportra bomlottak.

Az egyik, az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Németország és Ausztrália vezetésével felhagyott a vadászattal, és a cetek védelmére összpontosít. Ma már inkább turistalátványosságként mutogatják a vizeikben felbukkanó bálnákat, így segítve az ott élő emberek boldogulását. A másik csoport Japánnal és Norvégiával az élen továbbra is a vadászat fenntartásában érdekelt.

Az 1980-as évek végén Japán gazdasági befektetésekért cserébe a bálnakérdésben egyáltalán nem érdekelt apró államokat kezdett beléptetni az IWC-be. A tanácsban ugyanis- csakúgy mint a legtöbb nemzetközi egyezmény esetében – minden tag, azaz minden ország egy szavazattal bír, és évről-évre egyszerű többség dönt a vadászat engedélyezéséről vagy tiltásáról.

Erre a `másik oldal` a környezet és a természet védelme iránt elkötelezett országok segítségét kérte. Az uniós országok, többek között Szlovákia, Csehország, Lengyelország, Ausztria és Magyarország szavazatával alakult ki az IWC-ben az a nagyon gyenge túlsúly, ami jelenleg tiltja a kihalás szélén álló tengeri emlősök mészárlását emeli ki Czirák, aki maga is részt vett több, a témában rendezett konferencián.

Politikai és gazdasági hasznot is jelent, amikor többek között – Németország, Olaszország, Franciaország, Nagy-Britannia, Ausztrália és az USA kérésére csatlakoztunk és szavazunk a bálnák vagy a fókák védelmében. Nem is beszélve arról, hogy ezek az országok szoros politikai és gazdasági szövetségeseink sorolja a zöldtárca szakértője.

És ha mindenáron konkrét ellentételezést várunk, elég a veszélyeztetett fajok védelmére alakult Washingtoni Egyezményt említeni: ebben a világ másik felén fekvő országok állnak ki például a magyar túzokért, a parlagi viperáért, a kerecsensólyomért.

Fontos még az `érzelmi` oldal is: a magyar társadalom többsége elutasítja a kegyetlen módszerekkel folytatott fókavadászatot. A zöldtárca ezért, és nem mellékesen uniós kötelezettségét teljesítve vett részt a fókából készült termékek kereskedelmének szabályozásáról foglalkozó uniós jogalkotási folyamatban, és az ezekhez kapcsoló üléseken.

Egyébként pedig minden józanul gondolkodó ember számára elfogadhatatlan, hogy mára a 13 bálnafajból tízet a kihalás szélére sodort a mértéktelen vadászat, és a másik három faj esetében is csak a teljes vadászati tilalom esetén van remény arra, hogy nem jutnak hasonló sorsa. Ez ellen pedig egyedül a fenti fórumokon lehet fellépni véli Czirák Zoltán.

Környezet- és állatvédő szervezetek is felemelték szavukat a bálnavadászat elleni magyar kiállásért. A Fauna Egyesület, a Greenpeace, a WWF, és a Magyar Természetvédők Szövetsége közös közleményben hívja fel a figyelmet, hogy hazánk sokszor sorsdöntő szerepet játszik egyes bálnafajok túlélésével kapcsolatban.

A bálnák és fókák vadászata elkerülhetetlenül kegyetlen és nem humánus módon történik – a bálnák a robbanófejes szigony használata következtében hosszan szenvednek, a fókákat pedig egyszerűen botokkal agyonverik. A belőlük készülő bálnahús valamint fókabunda felesleges luxuscikk jegyzi meg Pencz Levente a Fauna Egyesület igazgatója.

Szegfalvi Zsolt, a Greenpeace magyar irodájának igazgatója kiemeli: országunk elhelyezkedését tekintve IWC-tagságunk sokak számára kérdéseket vethet fel, pedig a környezet védelme globális feladat és érdek. Többek között Ausztria, Csehország és Szlovákia is részt vesz a tanács munkájában és szavaz a bálnavédelem mellett, hogy csak a kelet-európai régióból, tengeri kapcsolattal nem rendelkező országokat említsünk.

Forrás:fn.hu