Tíz új szabály amely biztosan érinti pénztárcádat

Míg az újévi fogadalmakat legtöbbször csak ideig-óráig tartjuk meg, addig az állami rendelkezések, szabályozások, törvények mellett kénytelenek vagyunk kitartani. Most a Magyar Távirati Iroda hírei alapján összegyűjtöttük a legfontosabb változásokat, amelyek valószínűleg téged is érintenek. Január 1-jétől ugyanis a személyi jövedelemadó (szja), a távhő áfája, a lakásvásárlási illeték, valamint a jövedéki adó változása mellett szigorodott a büntető törvénykönyv, módosult a KRESZ.

1. Személyi jövedelemadó

Január 1-jétől változtak az szja szabályai: az alsó adókulcs 17 százalékra, a felső pedig 32-re csökkent. Az alsó sávhatár ötmillió forintra emelkedett, és megszűnt a magánszemélyek különadója.
A 2010-es év az szja-adókedvezmények többsége szempontjából kifejezetten fekete évnek számít: csak a családi kedvezmény és a hosszú távú megtakarításokhoz kapcsolódó adókiutalás maradt meg.
A kormányszóvivő korábbi közlése szerint az év elejétől a vállalkozások munkavállalók után fizetendő járuléka öt százalékponttal csökkent, a tételes egészségügyi hozzájárulás és a kisadók eltörlésével pedig könnyebbé vált a munkahelyek megőrzése és újak teremtése. Ugyanakkor a vállalkozások különadója is megszűnt.

2. Jövedéki adó

Az új esztendő a jövedéki adót is mozgásba lendítette, sajnos nem lefelé. Január 1-jétől 8 százalékkal nőtt a gázolaj, 8,9 százalékkal pedig a cigaretta jövedéki adója. Az áremelkedésnek számodra egyetlen haszna lehet: könnyebb lesz megtartanod újévi fogadalmadat, ha szeretnél leszokni a dohányzásról.

3. Vagyonadó

Ebben az évben ha az Alkotmánybíróság meg nem semmisíti a törvényt vagyonadót kell fizetni egyes lakóingatlanok, a vízi és légi járművek, valamint a nagy teljesítményű személygépkocsik után.

2010. január 1-jétől jelentősen átalakult a cafeteriaelemek adózása. Januártól három csoportba kerülnek a korábban adómentes, béren kívüli juttatások: lesznek adómentes, kedvezményes adózású, valamint normál adózású juttatások.
Az adómentes juttatásokat semmilyen adó vagy járulék nem terheli. A csoportba két cafeteriaelem, az otthoni internet-előfizetés támogatása, valamint a kockázati életbiztosítás díja került. Az otthoni internet támogatása keretében a munkáltató a munkavállaló vagy a vele egy háztartásban élő házastárs nevére szóló internet-előfizetés díját térítheti meg. A cafeteriaelemnek külön adómentességi korlátja nincs, tehát bármekkora összegű havi internet-előfizetés elszámolható.
A kockázati életbiztosítás díját támogató juttatás felső korlát nélkül igényelhető adómentesen. Lehet egyéni vagy csoportos kockázati életbiztosítás is, fontos viszont, hogy a szerződésben a szerződő (díjfizető) a munkáltató, a biztosított a munkavállaló, a káresemény bekövetkezésekor a kedvezményezettek pedig a munkavállaló által megadott magánszemély vagy magánszemélyek.
A kedvezményes adózású elemek közé tartozik a legtöbb juttatás, ezeket 25 százalékos adó terheli. 2010-től az üdülési csekk kedvezményes adózással a havi minimálbér összegéig (2010-től 73 500 forintig) adható évente, igényelheti a munkavállaló, és igényelhető a munkavállaló közeli hozzátartozója számára is.
Meleg étkezés támogatására 2009-ben havi 12 000 forintot lehetett adni adómentesen, 2010-től viszont kedvezményes adózással már 18 000 forint adható. Utazási támogatásra a havi vagy az éves bérlet összegének megfelelő juttatás adható 2010-től.
Kedvezményes adózású elem lesz az iskolakezdési támogatás is, amely a minimálbér 30 százalékának megfelelő összegig adható. Iskolakezdési támogatást az adott szeptemberben általános- vagy középiskolába járó gyermek után kaphatnak a gyermek nevelői. Iskolakezdési támogatásban azok a nevelők részesülhetnek, akik a szóban forgó iskolás gyermek után családi pótlékra jogosultak.
2010-től a munkáltató által fizetett havi önkéntes nyugdíjpénztári támogatás munkavállalónként, havonta a mindenkori minimálbér 50 százalékának megfelelő összegéig adható kedvezményes adózású juttatásként. Önkéntes egészségpénztárra ennél kevesebb, csupán a minimálbér 30 százalékának megfelelő támogatás adható.
Az iskolarendszerű képzés költségeinek térítése a minimálbér két és félszeresét teheti ki évente, és akkor számít kedvezményes adózásúnak, ha a magánszemély a képzésen a munkáltató elrendelése alapján vesz részt, és ez a munkakör betöltéséhez szükséges ismeret megszerzését, vagy a munkavállaló számára szükséges, a munkáltató tevékenységével összefüggő szakmai ismeretek megszerzését szolgálja.
A normál adózású csoportba január 1-jével a hidegétkeztetési utalvány, az ajándékutalvány, valamint a kultúrautalvány tartozik, mindhárom cafeteriaelem után 54 százalékos adót kell fizetni, személyi jövedelemadó, valamint egyéb járulékok jogcímén.

4. Lakásvásárlási illeték

A lakásvásárlási illeték január 1-jétől 4 százalékra csökkent, ám 4 millió forintig továbbra is csak 2 százalékos mértékű illetéket kell fizetni.

5. Távhő

Január 15-től, ha minden igaz, kedvezményes, 5 százalékos áfakulcs alá kerül a távhő. A távhőszolgáltatásra 2009. augusztus 1-jétől alkalmazott 18 százalékos adómérték hatályba lépéséhez hasonlóan az 5 százalékos áfával történő adóztatásnak is az a feltétele, hogy az EB jóváhagyja.

6. Minimálbér

Idén a minimálbér 73 500 forintra nőtt. A legalább középfokú iskolai végzettséget, illetve középfokú szakképzettséget igénylő munkakörben foglalkoztatott munkavállaló havi garantált bérminimuma a teljes munkaidő teljesítése esetén 89 500 forint lesz. A minimálbér esetében ez 2,8 százalékos, a garantált minimálbér esetében pedig 2,3 százalékos emelkedést jelent 2009-hez képest.

7. Részmunkaidő

A közszférában a gyesről, gyedről visszatérőket saját kérésükre kötelező lesz részmunkaidőben foglalkoztatni legfeljebb a gyermek hároméves koráig.

8. Nyugdíj

4,1 százalékkal emelkedik a nyugdíj, elindul a nyugdíjprémium rendszere, és januártól folytatódik a nyugdíjkorrekciós program is. Január 1-jétől megszűnik a keresetkorlát azok számára, akik 2008. január 1-je előtt úgy vonultak nyugdíjba, hogy nem töltötték be az öregségi nyugdíjkorhatárt.

9. Büntető törvénykönyv

Szigorodik a büntető törvénykönyv: a pénzbüntetés kiszabható, legalacsonyabb összege 3 ezer forintról 75 ezerre, legmagasabb összege pedig 10 800 000 forintról 108 millió forintra emelkedik. Idén a központi szabálysértési nyilvántartás is létrejön, amelynek célja, hogy nyilvántartsa a tettesek szabálysértési előéletét.
Január 1-jétől a 20 ezer forintot meg nem haladó, tulajdon elleni szabálysértések ügyében nemcsak a jegyzőhöz, hanem a rendőrséghez is lehet fordulni, ahol a felderítés érdekében a `halaszthatatlan cselekményeket` el kell végezni, és a bejelentést fel kell venni.

10. KRESZ

Január 1-jétől a KRESZ is változik: a közúti közlekedés szabályai több mint 60 ponton módosulnak. A változtatás célja a szabályosan közlekedők, a kerékpárosok, a gyalogosok védelme, az előírások egységesítése, egyszerűsítése, a szabálykövető magatartás erősítése.
Forrás: ötvenentúl.hu