Orosházán is repültek a postások

Békés megyében csak ebben a városban alakult meg a Kézbesítők Szakszervezete. Huszonegy tagjuk volt. Kilencen sztrájkoltak, a négy szervezőt, agitártot menesztették, öt dolgozó írásbeli figyelmeztetést és esélyt kapott kézbesítői munkájának a folytatásához.

Munkaügyi bírósághoz fordulnak a Magyar Posta Zrt. ma, rendkívüli felmondással elbocsátott orosházi munkatársai is. A decemberben sztrájkoló orosházi kézbesítőket elkülönítették munkakezdés után.
Csütörtök reggel behívott egyesével mindannyiunkat a hivatalvezető és közölte, azonnali hatállyal felmond, mert szervezői, résztvevői voltunk a sztrájknak — tudtunk meg részleteket Kiss Zoltán szakszervezeti ügyvivőtől.

A szintén ügyvivő Szombati Ferencnek is mennie kell. Szabó Sándor és Érdi László úgy érzi, esetükben menesztésüket személyes okok is motiválhatták.
— Nekem munkaügyi perem van, abban a szakszervezet képvisel, ez a `saram` — mondta Szabó Sándor. A 25 éve kézbesítőként dolgozó Érdi Lászlót kivették régi körzetéből, úgy véli, ő is fekete bárány.

Ezeket a megállapításokat az orosházi posta hivatalvezetője, Csordás Gyula nem kívánta kommentálni. Annyit fűzött a dolgozók menesztéséhez, hogy a két szakszervezetis nem ügyvivői minőségében lett elbocsátva. A négy postás december 22-én, 23-án nem vette fel a munkát.

— Különbséget kell tenni aktív és passzív résztvevő között. Azokat küldtük el, akik intenzíven vállalták a sztrájk szervezését, agitáltak, munkatársaikra nyomást gyakoroltak. Tevékenységük nyomán károkozás történt, a posta bizalomvesztést szenvedett el. Akik írásbeli figyelmeztetést kaptak, azok csak megtévedtek, kiderült, hosszú távon szeretnének itt dolgozni. Kapnak is lehetőséget a bizonyításra — sorolta indokait a hivatalvezető, akitől azt is megtudtuk, a négy postás kieső munkája nem okozott fennakadást a kézbesítésben. Munkába álltak a helyettesítők, alkalmi munkavállalókkal pótolták a hiányt. Ahogy a szakzsargon fogalmaz: maradványmentes a nap, minden küldemény célba ért.

Megtudtuk, a kézbesítők elbocsátásakor nem lehetett azt figyelembe venni, ki, mennyi ideje dolgozott a társaságnál, ezt a törvény nem méltányolja.
– Nem vitatom el a munkatársaktól a munkabeszüntetés jogát, de szeretném, ha nem kezdeményeznének olyan sztrájkot, ami jogellenes – nyilatkozta Csordás Gyula.

A Kézbesítők Szakszervezetének országos elnöke, Tusz Ferenc elsietett lépésnek tartja a felmondásokat, mivel a Fővárosi Munkaügyi Bíróság december 28-án csak első fokon és nem jogerősen állapította meg a munkabeszüntetés jogellenességét, ami ellen az érintettek természetesen fellebbeztek. Forrás:beol.hu