quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2022. 08. 19. péntek
  -  Huba
Promenad.hu archívum

Elhunyt Barcs Sándor

2010. január 08.

Barcs Sándor 1912. november 10-én született Szegeden, 1929-től jelentek meg írásai a Nemzeti Sportban, amelynek 1933-1938 között a rovatvezetője volt. 1939-1944 között az Újság című lap munkatársaként dolgozott.

A Független Kisgazdapárt tagja volt 1943-tól, 1948-49-ben a párt alelnöke. 1944. március 19-én a Gestapo letartóztatta. Egyéves kényszerhallgatás után, 1945-ben a Szabadság című napilap szerkesztője lett.

Barcs Sándor 1946-48-ban a Magyar Központi Híradó ügyvezető elnöke, 1948-50 között a Magyar Rádió elnöke volt. 1949-ben népi ülnök a Rajk László és társai elleni koncepciós perben.

1950-től harminc éven át az MTI vezérigazgatója volt államtitkári rangban. 1959-1975 és 1980-1989 között az akkori államfői testület, az Elnöki Tanács tagja is volt. 1947-től 1990-ig országgyűlési képviselő. 1981-ben vonult nyugdíjba.

Barcs Sándor 1965-től 1974-ig a Magyar Újságírók Országos Szövetségének elnöki posztját is betöltötte, és évtizedeken át a magyar, valamint a nemzetközi labdarúgó szövetség elnökségének is tagja volt. 1986-tól egy évig ellátta a Bajcsy-Zsilinszky Endre Baráti Társaság elnöki tisztét.

Több könyve jelent meg, például a Diadal Helsinkiben, A modern olimpiák regénye, és A földgolyóról jelentem című.

1971-ben Rózsa Ferenc-díjat kapott, 1979-ben az osztrák Nagy Ezüst Érdemrenddel, 1980-ban a Magyar Népköztársaság Zászlórendjével tüntették ki. 2002-ben, 90. születésnapja alkalmából az MTI Örökös Tudósítója aranygyűrűvel és emléklappal tüntették ki.

Barcs Sándort két fia és két lánya gyászolja. forrás: MTI