quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2022. 08. 19. péntek
  -  Huba
Promenad.hu archívum

Eléghet a Föld ózonrétege

2010. január 08.

Korábban az Apofisz nevű aszteroidával rio­gattak minket, amely, ha letér pályájáról, akár nekiütközhet Földünknek 2029-ben.
Hasonló a helyzet a most előtérbe került égitestpárossal is, amely több mint 3000 fényévre van tőlünk, ám ez csillagászati mértékben nem nagy távolság, így a szakemberek nem nyugodtak. Ennek az az oka, hogy ha már a távolságát sem sikerült pontosan felmérni, sokkal inkább aggasztó, mekkora lehet most a tömege, azaz milyen közel áll a robbanáshoz.

A T Pixidis gázt és energiát szippant el a mellette lévő csillagból, és akkor válik veszélyessé, ha eléri a kritikus nagyságot. Ekkor szupernóvává alakul, s akkora erővel robban fel, mintha 1340 után még huszonhét nullát írnánk, s azt megszoroznánk a hiro­simai atombomba hatóerejével! A belőle kicsapódó gázok teljesen megsemmisíthetik az ózonréteget, amely a káros nap- és egyéb sugárzásoktól védik Földünket, aminek következtében bolygónkon elpusztul az élet. A növekvő csillag 20 évente villan egy hatalmasat, amelyet a csillagászok már robbanás előtti állapotnak hívnak.

Öt ilyen felvillanásról tudunk, és nemigen van rá magyarázatunk, miért lassul ez a folyamat magyarázta kétségeit a space.com újságírójának a villanovai egyetem csillagásza, Edward Sion. Számításaink ugyan vannak, de nem tudjuk megmondani, hogy a magába szívott gázokból mennyit ad tovább, milyen gyorsan növekszik, most épp mekkora a mérete, milyen stádiumban van. Így azt sem tudjuk, mikor robbanhat fel…Forrás:blikk.hu