quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2023. 05. 28. vasárnap
  -  Emil, Csanád
Promenad.hu archívum

Az atyai pofon jót tesz a gyerekeknek?

2010. január 06.

Az amerikai kutatás – amelyről a minap számolt be a telegraph.co.uk – arra az eredményre jutott, hogy azok a gyerekek, akik hatéves korukig kaptak néhány szülői pofont, jobban teljesítettek az iskolában és optimistábban néztek a jövőjük elé, mint azok, akiket egyszer sem bántottak. Ráadásul sokkal szívesebben végeztek önkéntes munkát, és nagyobb arányban kívánkoztak egyetemre is.

A brit lap online cikke felvetette, hogy a tanulmány nyilván kihívja a gyermekjogi aktivisták haragját, akik mindeddig sikertelenül küzdöttek azért, hogy Nagy-Britanniában betiltsák a pofozást.

A jelenlegi jogszabályok szerint a szigetországban a szülők fel vannak hatalmazva az “ésszerű fenyítésre”, tehát lekenhetnek egy akkorát gyermeküknek, aminek nem marad nyoma, illetve nem okoz sérülést.

A gyermekjogi csoportok és parlamenti képviselők viszont azzal érvelnek, hogy a verés a büntetés elmaradott formája, és hosszú távon lelki betegségeket válthat ki a bántalmazott gyermekben.

A kutatást végző michigani Majorie Gunnoe pszichológiaprofesszor úgy fogalmazott, hogy miközben a verés nyilvánvalóan “veszélyes eszköz” a szülő kezében, vannak olyan esetek, amikor veszélyes eszközökhöz kell nyúlni. A lényeg, hogy ne minden esetben az legyen a megoldás.

A kutatás során 179 kamaszt kérdeztek meg arról, milyen gyakran ütötték meg őket gyermekkorukban, és hány évesek voltak, amikor legutóbb kikaptak.

A kapott eredményt aztán összevetetették azzal, hogy a viselkedésüket szerintük hogyan befolyásolta a verés. A válaszokban szerepelt – a negatív kategóriába sorolt – antiszociális viselkedés, korai szexuális élet, erőszak és depresszió, de a pozitív kategóriában előtűnt többek között a tanulmányi siker és az ambíció.

Azok, akiket hatéves koruk előtt fenekeltek el néha, szinte minden pozitív kategóriában jól teljesítettek, és eredményeik a negatív kategóriákban sem lettek rosszabbak, mint azoké, akiket sohasem bántottak a szüleik.

A 7-11 éves koruk között eltángált gyerekek szintén jobban haladtak az iskolában, és például kevesebbet verekedtek, mint akikhez egy ujjal sem nyúltak.

Azok a fiatalok, akik viszont azt mondták, hogy – kamasz létükre – a mai napig verik őket, minden más csoportnál rosszabb eredményeket mutattak az egyes kategóriákban.

A professzor szerint a kutatás nem mutatott eltérést a fiúk és lányok, valamint a különböző etnikai csoportok tekintetében.

A témában publikált korábbi tanulmányok arra utaltak, hogy a gyerekek bántalmazása később viselkedési problémákhoz, például nagyobb agresszivitáshoz vezethet – írta a telegraph.co.uk.

Forrás: MTI