quotescamera408D8217-1508-42F1-8C7C-9B81D4D48B57BF2C6754-57F9-416E-81DD-671EE8AD8D71DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D2DD13BF45-FD0E-4F5E-BCB8-EE0968EEB4D292333EC4-7DF2-4B9F-A7BF-114B75EE0347chevron_thin_rightchevron-downchevron-firstchevron-lastchevron-leftchevron-nextchevron-prevchevron-right582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FD582A3CB2-04DA-4E39-837D-58C0907011FDchevron-upA659D4DE-32ED-45A3-A6C5-A48FFE2B488D75140C12-4E5F-4759-9FD3-4300BCD98B0CB69DB86E-0DDE-4383-BD92-653067C2563303A7445C-E555-4556-9278-5815BF71C9AF16DD793C-5D61-45BF-AFAF-6DE315DB19D01A6A983E-3DA3-4A07-ACA8-60B780BA8F5Bsearch-bigD9E58768-0281-47D1-8191-45C7CE673AF893DB4080-7C8D-467D-8E27-6ECB71C8D144C6DE3A5E-B153-4D9B-9D7B-F226C80BCB9A1D118CCB-65D4-4236-8317-A87D534DDCA8001646AA-7655-4585-ADCC-738ED6F09280
2022. 08. 19. péntek
  -  Huba
Promenad.hu archívum

Megkurtítják a magyar katonák bajuszát

2010. január 05.

A korábbi, 2005-ös öltözködési szabályzatban még az állt, hogy a tényleges katonai szolgálatot teljesítő katona szájközépig érő ápolt bajuszt viselhet. A Magyar Közlöny december 29-i számában megjelent új rendeletben viszont az szerepel, hogy a katonák most már csak szájszél vonaláig érő bajuszt viselhetnek.
A katonák bajuszon kívül hordhatnak az új rendelet szerint másfél centiméternél nem hosszabb ápolt szakállat, pofaszakállat és pajeszt. A korábbi rendelet ezek mellett még megengedte a barkó viselését is, de ez az új rendeletben olvasható felsorolásból már kikerült, tehát a katonáknak a barkótól meg kell szabadulniuk.
Az illetékes parancsnok egyes helyzetekben teljesen megtilthatja a szakáll viselését, ez nem változott a korábbi szabályzathoz képest. A katona nem viselhet szakállt, ha az “akadályozza a katonai tevékenység ellátását, veszélyezteti a katona életét, testi épségét, egészségét, illetve a szolgálati tevékenység biztonságát, továbbá ha az nem felel meg az általános higiénés követelményeknek”.
Az origo megkereste a Honvédelmi Minisztériumot, hogy megtudja a változás okát. A minisztérium médiaosztálya azt írta: “egy olyan, szabályokon alapuló szervezetben, mint a Magyar Honvédség, a szabályok egységes értelmezése alapvető jelentőségű”, a konkrét esetben pedig a módosítást az alakulatoktól beérkező visszajelzések indokolták, amelyek szerint “a katonák eltérően értelmezték az arcszőrzet viselésének szabályait”.
A médiaosztály közölte azt is, hogy az öltözködési szabályzatot a minisztérium egyik osztálya folyamatosan felülvizsgálja, és szükség esetén módosítja. A módosításokat általánosságban több tényező indokolhatja, a szabályzat értelmezésének különbségei mellett például új ruházati cikkek bevezetése, a meglévő cikkek viselésének változásai is. A médiaosztály válasza szerint az illetékes osztály figyelemmel kíséri a katonáktól beérkezett véleményeket, az általuk megfogalmazott igényeket, a vezetői elvárásokat, illetve a nemzetközi egyenruha-viselés irányzatainak változásait. A módosítási javaslatokat az érintett, alárendelt szervek is véleményezik, és a szabályzat konkrét módosítása csak ezután történik meg – írták.
Gyarmati István, a Honvédelmi Minisztérium katonai stratégiáját kidolgozó munkacsoport vezetője az origonak azt mondta: a konkrét módosításról nem tud nyilatkozni, de a hasonló intézkedéseknek általában életvédelmi oka van. A felszerelés jellege és a katonák tevékenysége befolyásolja, hogy milyen arcszőrzetet és ékszert viselhet. “Terjedelmes szakállra gázálarcot húzni nehéz, a hosszú haj beleakadhat a terepen bármibe” – mondta.
A szakállhoz és a hosszú hajhoz hasonlóan problémás például a gyűrű viselése. Gyarmati szerint az ilyen dolgokat “nem lehet esztétikai alapon szabályozni, mivel a katona életét is kockáztathatja, akadályozza, hogy a tevékenységét elvégezze”.
Tóth Károly, az Országgyűlés honvédelmi bizottságának MSZP-s – és bajuszos – tagja, azt mondta, nem tud segíteni, mert nem katona. A bizottság szintén bajuszos SZDSZ-es tagja, Molnár Lajos korábbi miniszter nem kívánt nyilatkozni. Azt mondta, három éve nem nyilatkozik a sajtónak semmilyen, még a katonák bajuszánál fontosabb ügyben sem.
Forrás: origo