Ismét a téeszeké a jövő?

A tanácskozáson, amelyet a Magyar Egyesült Baloldal (Mebal) szervezett, a történész kiemelte: a közösségi termelés kultúrája az elmúlt évtizedekben nem csak Magyarországon, hanem egész Kelet-Európában és a szovjet utódállamokban is eltűnt, pedig nagyon hatékony módszer. Nyugat-Európában eredményesen alkalmazzák ezt a termelési módszert, s Magyarországon is egyre több kísérlet van arra, hogy egyes közösségek maguknak termeljék meg a szükséges élelmiszerek egy részét.

A Mebal rendezvényén Krausz Tamás hangsúlyozta: szükség lenne a közösségi termelés politikai képviseletére Magyarországon, mivel a rendszerváltás óta egyetlen kormányra kerülő párt sem támogatta ezt a termelési formát. Úgy vélte, a baloldal a közösségi termelés támogatásával teremthetné meg társadalmi hátterét, azonban jelenleg a szocialista párt teljesen más politikát képvisel; szerinte ez is szerepet játszott az MSZP támogatottságának visszaesésében.

Az is problémát jelent, hogy Magyarországon rendkívül alacsony csak 2 százalékos a dolgozói tulajdon a vállalatokban, míg világszerte ennél jóval magasabb ez az arány.

A közösségi termelők országos értekezletén több olyan magyar példát is bemutattak, ahol az önkormányzat megszervezte a közösségi termelés egyes formáit, vagy pedig munkahelyeket teremtett segélyezés helyett.
A rendezvényen Sztolyka Zoltán, Rozsály polgármestere ismertette azt az önkormányzati kezdeményezést, hogy önkormányzati földön termelnek meg több élelmiszert, amelyeket azután iskolai étkeztetésre fordítanak, a felesleget pedig a piacon értékesítik.

Németh László, a szécsényi szövetkezetfejlesztő üzemegység vezetője a községben működő munkaszövetkezetet mutatta be, amely hulladékfeldolgozásban biztosít munkahelyeket a kistérségben. Elmondta: most 9 ember dolgozik a szövetkezetben, azonban ha a hulladék feldolgozó telephely teljesen megvalósul, 50-60 munkahely is létrejöhet.
Forrás: MTI