Nagy-Britannia fontolóra vette csapaterősítések küldését Kelet-Európába

NATO csapatokat azonban nem telepítenek Ukrajnába, a fokozódó orosz agresszió ellenére sem.

Nagy-Britannia fontolóra vette katonai jelenlétének komoly mértékű növelését az európai kontinensen, mindenekelőtt Kelet-Európában, az európai határok megerősítése végett „a fokozódó orosz agresszióval szemben” – közölte vasárnap a Downing Street. Jens Stoltenberg NATO-főtitkár ugyanakkor a BBC televíziónak nyilatkozva határozottan kizárta annak lehetőségét, hogy a NATO-erők Ukrajnában közvetlen fegyveres konfrontációba kerülhetnének az orosz hadsereggel.

    A londoni miniszterelnöki hivatal tájékoztatása nem pontosítja, hogy a brit kormány összesen hány katona európai telepítésének felajánlását tervezi. Egyenes utalást tett azonban arra, hogy a csapaterősítés a Baltikumra összpontosítana, London ugyanis a vasárnap ismertetett tervek szerint mérlegeli az Észtországban állomásozó brit katonai kontingens létszámának kétszeresére emelését és védelmi fegyverzetet is küldene ebbe a balti köztársaságba.
    Nagy-Britannia jelenleg több mint 900 katonát állomásoztat Észtországban.
    Boris Johnson miniszterelnök szóvivője bejelentette azt is, hogy Ben Wallace brit védelmi miniszter a napokban Magyarországra látogat.
    Johnson a tájékoztatáshoz fűzött nyilatkozatában hangsúlyozta: a fontolóra vett intézkedéscsomaggal a brit kormány azt az egyértelmű üzenetet küldi a Kremlnek, hogy nem fogja eltűrni Oroszország destabilizáló tevékenységét, és mindig kiáll NATO-szövetségesei mellett az ellenséges orosz magatartással szemben.
    A brit kormányfő szerint ha Vlagyimir Putyin orosz elnök a vérontás és a rombolás útját választja, az tragédia lenne Európa számára.
    Johnson hozzátette: biztosítani kell, hogy Ukrajna szabadon dönthessen saját jövőjéről.
    A brit miniszterelnök közölte: elrendelte, hogy a brit fegyveres erők készüljenek fel alakulatok kivezénylésére Európa egész területére már a jövő héttől, annak biztosítása végett, hogy Nagy-Britannia képes legyen szárazföldi, tengeri és légi támogatást nyújtani NATO-szövetségeseinek.
    Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára a BBC brit közszolgálati televízió vasárnapi politikai magazinműsorában ugyanakkor határozott nemmel válaszolt arra a kérdésre, hogy a NATO-erők Ukrajnában közvetlen fegyveres konfrontációba kerülhetnek-e az orosz hadsereggel.
    Stoltenberg úgy fogalmazott: különbséget kell tenni a NATO-szövetségesek és Ukrajna között. Ukrajna partner, amelynek a NATO segítséget nyújt védelmi képességei fejlesztéséhez, és az ukrán hadsereg most sokkal nagyobb és erősebb, mint 2014-ben, az akkori orosz katonai fellépés idején – mondta az atlanti szövetség főtitkára.
    Hangsúlyozta ugyanakkor: a 100 százalékos biztonsági garancia – amelynek alapján ha egy NATO-országot támadás ér, arra az egész szövetség reagálna – a NATO-tagországokra vonatkozik, Ukrajnára nem.
    Stoltenberg külön kiemelte: a NATO-nak nincsenek tervei arra, hogy harcoló alakulatokat küldjön Ukrajnába.
    A londoni miniszterelnöki hivatal vasárnapi tájékoztatása szerint Boris Johnson a hét elején telefonon tárgyal majd Vlagyimir Putyinnal és személyesen is felkeresi a térséget annak a véleményének a tolmácsolása végett, hogy az elrettentés és a diplomácia elegyének sikeres alkalmazása nélkül több ezer emberélet veszhet oda Oroszországban és Ukrajnában egyaránt.
    A Downing Street nem közölte, hogy a brit kormányfő mely országokba látogat a következő napokban, de azt bejelentette, hogy Ben Wallace brit védelmi miniszter a héten – Johnson nevében – felkeresi Magyarországot, Szlovéniát és Horvátországot.